2021. június 21., Alajos, Leila
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Egész éves kullancsszezont hozhat a klímaváltozás

A közönséges kullancs (Ixodes ricinus) könnyen adaptálódik a változó környezethez, emiatt a terjedése mind a tengerszint feletti magasság vonatkozásában, mind észak irányában megfigyelhető.

Földvári Gábor, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetének (ETI) tudományos főmunkatársa a kullancsok és az általuk terjesztett kórokozók járványtanával és ökológiájával foglalkozik. Kutatásai során a klímaváltozás és az emberi tevékenység hatásait vizsgálja a kullancsok és az általuk terjesztett kórokozók – például a Lyme-kórt okozó baktériumok – eloszlására – derül ki az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpontjának vizsgálatából.

A tél enyhesége, a tavasz korábbra tolódása érzékelhetően meghosszabbítja a kullancsok aktivitási periódusát, kora tavasszal és késő ősszel egyaránt. A vándormadarak által a mérsékelt öv felé hurcolt kullancsok is egyre könnyebben áttelelnek, ezáltal fertőzésveszélyt jelentenek.

Két kutyakullancs (Dermacentor reticulatus) és három közönséges kullancs (Ixodes ricinus) vizsgálat alatt (b-j) a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János kutatóközpont virológiai kutatócsoport laborjában Pécsen, 2018. április 17-én. Az erdőkben, a parkokban, de még a játszótéri fákon is sok a kullancs
Fotó: MTI/Sóki Tamás

Egyes Hyalomma-fajok áttelelt felnőtt példányait Németországban és Svédország több pontján is megfigyelték, a megjelenésükre hazánkban is számíthatunk.

Egy, a Nature hasábjain nemrég megjelent tanulmány globálisan vizsgálta az ember természetbe történő beavatkozásának hatását a zoonotikus (vagyis állatról emberre terjedő betegségeket hordozó) kórokozókat fenntartó gazdák szempontjából. A kutatók arra keresték a választ, hogy milyen arányban változik a kórokozókat fenntartó, ún. rezervoár gazdák aránya és mennyisége az emberi zavarás hatására.

Az egész világra kiterjedő adatbázist elemezve a kutatók arra jutottak, hogy az emberi beavatkozásnak szisztematikus és előrejelezhető hatása van a rezervoár gazdák jelenlétére. Az emberi kórokozókat hordozó gerinces gazdaállatok a fajgazdagság nagyobb részét teszik ki, illetve nagyobb egyedsűrűséget mutatnak az ember által is használt területeken, mint a kevésbé zavart élőhelyeken. Mindez összhangban van Földvári Gábor és munkatársai korábbi kutatási eredményeivel, amelyek azt mutatták, hogy

a városi környezetben található parkokban jelentősen nagyobb sűrűségben fordulnak elő sünök, amelyek a kullancsok és kórokozóik fenntartását biztosítani tudják.

Speciális illatanyaggal kezelt birkabőrt húz egy szegedi lakótelep füves terén a Szemp-air Kft. egyik munkatársa. A kullancsok összegyűjtésére szolgáló eszköz belsejében melegítőtasak van, amely állandó 36 Celsius-fokos hőmérsékleten tartja az eszközt. A környezetbarát, vegyszermentes technológia alkalmazásával megoldható a bölcsődék, óvodák környékének kullancsmentesítése. Az élősködőket háromórás szén-dioxid-fürdővel távolítják el a birkabőrből, amelyet ezt követően újra használhatnak
Fotó: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

A klímaváltozás és az ember természetbe történő beavatkozása folyamatosan új lehetőségeket teremt a kórokozók felbukkanásához, emiatt rendkívül fontos, hogy a megelőzésre helyeződjék a hangsúly. A DAMA-protokoll (Document − adatgyűjtés, Assess − értékelés, Monitor − folyamatos figyelés, Act − cselekvés) segítségével az ETI kutatói az emberre veszélyt jelentő zoonotikus kórokozókat kísérik figyelemmel, amelyről itt olvashat bővebben.

Neked ajánljuk
Sokan halnak meg az emberi tevékenység miatti felmelegedéstől Sokan halnak meg az emberi tevékenység miatti felmelegedéstől A Led Zeppelinről neveztek el egy új békafajt Jó hírek a kerékpározás világából és hasznos linkek városi bringásoknak Debreceni diákok nyerték meg a Kárpát-medencei klímavédelmi versenyt
Tovább a forrásra: elkh.org
Vissza
Hírfolyam