2020. december 5., Vilma
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Egész éves kullancsszezont hozhat a klímaváltozás

A közönséges kullancs (Ixodes ricinus) könnyen adaptálódik a változó környezethez, emiatt a terjedése mind a tengerszint feletti magasság vonatkozásában, mind észak irányában megfigyelhető.

Földvári Gábor, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetének (ETI) tudományos főmunkatársa a kullancsok és az általuk terjesztett kórokozók járványtanával és ökológiájával foglalkozik. Kutatásai során a klímaváltozás és az emberi tevékenység hatásait vizsgálja a kullancsok és az általuk terjesztett kórokozók – például a Lyme-kórt okozó baktériumok – eloszlására – derül ki az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpontjának vizsgálatából.

A tél enyhesége, a tavasz korábbra tolódása érzékelhetően meghosszabbítja a kullancsok aktivitási periódusát, kora tavasszal és késő ősszel egyaránt. A vándormadarak által a mérsékelt öv felé hurcolt kullancsok is egyre könnyebben áttelelnek, ezáltal fertőzésveszélyt jelentenek.

Két kutyakullancs (Dermacentor reticulatus) és három közönséges kullancs (Ixodes ricinus) vizsgálat alatt (b-j) a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János kutatóközpont virológiai kutatócsoport laborjában Pécsen, 2018. április 17-én. Az erdőkben, a parkokban, de még a játszótéri fákon is sok a kullancs
Fotó: MTI/Sóki Tamás

Egyes Hyalomma-fajok áttelelt felnőtt példányait Németországban és Svédország több pontján is megfigyelték, a megjelenésükre hazánkban is számíthatunk.

Egy, a Nature hasábjain nemrég megjelent tanulmány globálisan vizsgálta az ember természetbe történő beavatkozásának hatását a zoonotikus (vagyis állatról emberre terjedő betegségeket hordozó) kórokozókat fenntartó gazdák szempontjából. A kutatók arra keresték a választ, hogy milyen arányban változik a kórokozókat fenntartó, ún. rezervoár gazdák aránya és mennyisége az emberi zavarás hatására.

Az egész világra kiterjedő adatbázist elemezve a kutatók arra jutottak, hogy az emberi beavatkozásnak szisztematikus és előrejelezhető hatása van a rezervoár gazdák jelenlétére. Az emberi kórokozókat hordozó gerinces gazdaállatok a fajgazdagság nagyobb részét teszik ki, illetve nagyobb egyedsűrűséget mutatnak az ember által is használt területeken, mint a kevésbé zavart élőhelyeken. Mindez összhangban van Földvári Gábor és munkatársai korábbi kutatási eredményeivel, amelyek azt mutatták, hogy

a városi környezetben található parkokban jelentősen nagyobb sűrűségben fordulnak elő sünök, amelyek a kullancsok és kórokozóik fenntartását biztosítani tudják.

Speciális illatanyaggal kezelt birkabőrt húz egy szegedi lakótelep füves terén a Szemp-air Kft. egyik munkatársa. A kullancsok összegyűjtésére szolgáló eszköz belsejében melegítőtasak van, amely állandó 36 Celsius-fokos hőmérsékleten tartja az eszközt. A környezetbarát, vegyszermentes technológia alkalmazásával megoldható a bölcsődék, óvodák környékének kullancsmentesítése. Az élősködőket háromórás szén-dioxid-fürdővel távolítják el a birkabőrből, amelyet ezt követően újra használhatnak
Fotó: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

A klímaváltozás és az ember természetbe történő beavatkozása folyamatosan új lehetőségeket teremt a kórokozók felbukkanásához, emiatt rendkívül fontos, hogy a megelőzésre helyeződjék a hangsúly. A DAMA-protokoll (Document − adatgyűjtés, Assess − értékelés, Monitor − folyamatos figyelés, Act − cselekvés) segítségével az ETI kutatói az emberre veszélyt jelentő zoonotikus kórokozókat kísérik figyelemmel, amelyről itt olvashat bővebben.

Neked ajánljuk
A vándorló fajok „gyorsan élnek és fiatalon halnak” Miért jó a bio? Így spórolhatunk a vízzel zuhanyzás közben Önkéntes egyetemisták járvány idején Az Audi is eurómilliárdokat költ az elektromobilitásra
Tovább a forrásra: elkh.org
Vissza
Hírfolyam