2021. június 20., Rafael
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

A korábban véltnél kevésbé javult a városi levegőminőség a járványügyi korlátozások alatt

Brit szakemberek 11 városra – Pekingre, Vuhanra, Milánóra, Rómára, Madridra, Londonra, Párizsra, Berlinre, New Yorkra, Los Angelesre és Új-Delhire – fókuszálták tanulmányukat.

A Science Advances című folyóiratban publikált eredmények szerint az üvegházhatású gázok közé tartozó, valamint légzőszervi és rákos megbetegedésekkel is összefüggő nitrogén-dioxid légköri koncentrációja 10-50 százalékkal csökkent az érintett időszakban.

A különböző időjárási és évszakhoz kötődő jelenségek hatásait számításba véve azonban a kutatók megállapították, hogy

az ózon koncentrációja ugyanakkor 2-30 százalékkal emelkedett a különböző városokban. Az ózon okozhat mellkasi fájdalmat, károsíthatja a tüdőszöveteket, és súlyosbíthatja az asztmát.

Gyalogosok a sűrű szmoggal borított Újdelhiben 2020. november 10-én. A súlyos légszennyezettség csak nehezítette a koronavírus elleni küzdelmet az indiai fővárosban. Az akkor közelgő Divali hindu ünnep kapcsán a hatóságok megtiltották a pirotechnikai eszközök használatát
Fotó: MTI/EPA/Radzsat Gupta

Az angliai Birminghami Egyetem kutatója, Zongbo Shi szerint normális esetben a közúti közlekedésből származó károsanyag-kibocsátás hatására az ózon eltűnik a levegőből, ám mivel a korlátozások miatt kevesebb jármű volt az utakon, ezért kisebb volt a kibocsátás és az ózoncsökkenés is.

„Az összes tanulmányozott városban nőtt az ózonszint a korlátozások miatt” – írta közleményében William Bloss, az egyetem professzora, hozzátéve, hogy mindez semlegesíti a nitrogén-dioxid-csökkenés egészségre nézve jótékony hozadékainak egy részét.

Szmog borítja Kabult 2020. december 10-én. A megfelelő fűtési rendszerek hiánya miatt az emberek műanyaghulladék, autógumi és szén égetésével fűtik otthonaikat télen
Fotó: MTI/EPA/Hedajatullah Amid

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a levegőszennyezettség jelenti a legnagyobb környezeti kockázatot az emberi egészségre világszerte, évente nagyjából hétmillió ember halálát okozva.

A kutatók által vizsgált harmadik légszennyező anyag a szálló por volt. Ezeknek a finomszemcsés anyagoknak – amelyek képesek mélyen megtelepedni a tüdőben, és bekerülni a véráramba – a légköri koncentrációja Londont és Párizst kivéve minden városban csökkent, ám a mutatók még így is messze elmaradnak a WHO által meghatározott határértéktől.

Neked ajánljuk
Kapcsolat van a légszennyezés és a demencia között? Kapcsolat van a légszennyezés és a demencia között? Önkéntesek jelentkezését várja az Idősek Barátai Program Debreceni diákok nyerték meg a Kárpát-medencei klímavédelmi versenyt Műanyaghulladékból mennyei desszertek?!
Forrás: MTI
Vissza
Hírfolyam