A korábban véltnél kevésbé javult a városi levegőminőség a járványügyi korlátozások alatt
Brit szakemberek 11 városra – Pekingre, Vuhanra, Milánóra, Rómára, Madridra, Londonra, Párizsra, Berlinre, New Yorkra, Los Angelesre és Új-Delhire – fókuszálták tanulmányukat.
A Science Advances című folyóiratban publikált eredmények szerint az üvegházhatású gázok közé tartozó, valamint légzőszervi és rákos megbetegedésekkel is összefüggő nitrogén-dioxid légköri koncentrációja 10-50 százalékkal csökkent az érintett időszakban.
A különböző időjárási és évszakhoz kötődő jelenségek hatásait számításba véve azonban a kutatók megállapították, hogy
az ózon koncentrációja ugyanakkor 2-30 százalékkal emelkedett a különböző városokban. Az ózon okozhat mellkasi fájdalmat, károsíthatja a tüdőszöveteket, és súlyosbíthatja az asztmát.
Fotó: MTI/EPA/Radzsat Gupta
Az angliai Birminghami Egyetem kutatója, Zongbo Shi szerint normális esetben a közúti közlekedésből származó károsanyag-kibocsátás hatására az ózon eltűnik a levegőből, ám mivel a korlátozások miatt kevesebb jármű volt az utakon, ezért kisebb volt a kibocsátás és az ózoncsökkenés is.
„Az összes tanulmányozott városban nőtt az ózonszint a korlátozások miatt” – írta közleményében William Bloss, az egyetem professzora, hozzátéve, hogy mindez semlegesíti a nitrogén-dioxid-csökkenés egészségre nézve jótékony hozadékainak egy részét.
Fotó: MTI/EPA/Hedajatullah Amid
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a levegőszennyezettség jelenti a legnagyobb környezeti kockázatot az emberi egészségre világszerte, évente nagyjából hétmillió ember halálát okozva.
A kutatók által vizsgált harmadik légszennyező anyag a szálló por volt. Ezeknek a finomszemcsés anyagoknak – amelyek képesek mélyen megtelepedni a tüdőben, és bekerülni a véráramba – a légköri koncentrációja Londont és Párizst kivéve minden városban csökkent, ám a mutatók még így is messze elmaradnak a WHO által meghatározott határértéktől.
