2021. szeptember 17., Zsófia
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Már idén emberi életet menthetnek disznóvesék

Az USA-beli Revivicor vállalat kapott először engedélyt arra, hogy genetikailag módosított sertések szerveit ültessék be transzplantációra váró emberekbe. Ha az eljárás beválik, csökkenhetnek a hosszú várólisták, és minden bizonnyal számos élet válik megmenthetővé.

A beültetést az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyeleti Hatóság (FDA) engedélyezte és biztonságosnak találta, így a módszer alkalmazása már idén elkezdődhet.

Az első beavatkozások valószínűleg a veseátültetésre várókat érintik majd, mivel az ő várólistájuk a leghosszabb.

Az USA-ban több mint százezer ember várakozik valamilyen szervátültetésre, és naponta tizenheten halnak meg ennek hiányában. A vese után valószínűleg a szívátültetésre várók következhetnek – számolt be róla a raketa.hu.

„Arra törekszünk, hogy az elkövetkező egy-két éven belül emberekkel dolgozhatunk majd. Úgy gondoljuk, hogy megvan a disznónk, melyet 2021-ben vagy 2022-ben az emberi klinikumba hozhatunk” – mondta David Ayares, a disznók genetikai módosításait fejlesztő United Therapeutics leányvállalata, a Revivicor tudományos vezetője a Future Humannek adott interjúban.

A tudósok évtizedek óta reménykedtek benne, hogy egy napon más fajok szerveit is fel lehet használni az emberek hibás szerveinek pótlására (xenotranszplantáció). Az állati szervek azonban azonnali és súlyos immunreakciókat váltanak ki, ha emberbe ültetik őket. 1984-ben Kaliforniában a „Baby Fae” néven híressé vált újszülött csecsemő páviánszívet kapott, de alig egy hónappal később sajnos kilökődött a testéből a szerv, és meghalt.

A páviánszívet kapott „Baby Fae” Fotó: news.llu.edu

A Revivicor tudósainak 2003-ban sikerült először megakadályozni az immunkilökődést, mikor a sertésekben kiütöttek egy olyan gént, amely az alfa-gal néven ismert cukrot hozza létre.

Ez lehet az a cukor, ami a sertéssejtek felszínén található, és a betegeknél a kilökődést kiváltotta. A kutatók arra is rájöttek, hogy ez a cukor, mely megtalálható sok emberi fogyasztásra kerülő állatban, felelős lehet a vörös húsra adott ​​ritka allergiás reakcióért is.

Az alfa-gal szindrómának nevezett állapot leggyakrabban úgy alakul ki, ha egy bizonyos kullancs (Amblyomma americanum) csípése nyomán a szervezetbe kerül az alfa-gal cukor. Ez olyan immunválaszt eredményez, mely később allergiás reakciót vált ki a vörös húsra, például marhára, sertéshúsra vagy bárányra. A Revivicor által tenyésztett disznók sejtjeinek felszínéről eltávolították az alfa-gal cukrokat.

A cég tudósai páviánba ültetve két és fél évig tudták működésben tartani a transzplantált szervet, a vese esetében pedig több mint hat hónapig működött az áthelyezett szerv.

A génmanipulált állatok kapcsán megjelent cikkek sorában érdemes elolvasni a raketa.hu honlapján megjelent további híreket, például arról, hogy Florida hamarosan szélnek ereszt 750 millió génmanipulált szúnyogot, vagy arról, hogy Már „készülnek” a génmódosított, a klímaváltozásnak ellenálló tehenek.

Neked ajánljuk
Nem önmagukban az okostechnológiák, hanem azok okos használata teheti jobbá az életet a jövő városaiban Európai Mobilitási Hét: kedvezményt ad a zöld rendszámosoknak a miskolctapolcai élményfürdő Dobj le 100 kilót! – karbonkalkulátorral és jó tanácsokkal a füstmentes jövőért 140 elektromos Mini Coopert rendelt dolgozóinak a Deloitte Klímasemlegességre törekszik a Procter & Gamble
Tovább a forrásra: raketa.hu
Vissza
Hírfolyam