2021. október 23., Gyöngyi
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Sikeres a yogyakartai terepkísérlet

Hetvenhét százalékkal csökkent a dengue-lázas esetek száma egy Indonéziában folytatott vizsgálatban, amely során a kutatók baktériummal fertőzték meg a vírust terjesztő szúnyogokat.

Ahogyan arról korábbi cikkünkben már beszámoltunk, fél évszázaddal ezelőtt még kevesen hallottak a dengue-lázról, 1970-ben mindössze kilenc ország küzdött súlyos járványkitöréssel, ma már azonban évente 400 millióra rúg a fertőzések száma.

A dengue-lázat „csonttörő láznak” is nevezik, mivel erős fájdalmat okozhat az izmokban és a csontokban.

Az indonéziai Yogyakartában végzett mostani vizsgálatban wolbachia baktériumokkal fertőzték meg a szúnyogokat. A kutatók egyike, Katie Anders természetes csodatevőnek nevezte ezeket a mikroorganizmusokat, amelyek nem okoznak kárt a szúnyogokban, de a rovar testének ugyanazon részein „vernek tábort”, ahol a dengue-vírus bejut a szervezetbe.

A baktérium megnehezíti a vírus számára a sokszorozódást, így a szúnyog kisebb valószínűséggel okoz fertőzést csípéskor.

A vizsgálatban ötmillió szúnyogpetét fertőztek meg wolbachiával. A petéket kéthetente helyezték ki a városban vízzel teli vödrökbe, és kilenc hónap alatt sikerült létrehozni egy fertőzött populációt. Yogyakartát 24 zónára osztották fel, és ezek felében engedték szabadon a szúnyogokat.

A New England Journal of Medicine című folyóiratban publikált eredmények 77 százalékos csökkenést mutattak a dengue-lázas esetek, míg 86 százalékos visszaesést a kórházi kezelésre szorulók számában.

A wolbachia baktérium Fotó: jumble-snail.co.uk

A módszer olyan sikeres volt, hogy a fertőzött szúnyogokat a város egészében szabadon engedték, és a projektet a környező területekre is kiterjesztik azzal céllal, hogy kiirtsák a vírust a régióban.

Anders, aki a World Mosquito Programme vezető beosztású munkatársa, úttörőnek nevezte az eredményeket. Mint mondta: „úgy véljük, hogy még nagyobb hatása is lehet a módszernek, ha világszerte olyan nagyvárosokban alkalmazzuk, ahol a dengue-láz óriási közegészségügyi problémát jelent”.

A wolbachia baktériumok a gazdaállat szaporodását is manipulálják, biztosítva, hogy átadódjanak a következő nemzedékeknek is. Ez azt jelenti, hogy

ha a baktérium egyszer megvetette a lábát, akkor hosszú ideig jelen marad a szúnyogok szervezetében, védelmet nyújtva az embernek a fertőző megbetegedéssel szemben.

A mostani eredményeket több évnyi kutatás előzte meg, mivel a dengue-vírust terjesztő egyiptomi csípőszúnyog (Aedes aegypti) természetes úton általában nem fertőződik meg a baktériummal.

Neked ajánljuk
Mekkora rizikóval járnak a mindennapi használati tárgyaink? Higiénia – Tények a kézmosási szokásainkról Rászorulókat láttak vendégül Debrecenben A globális felmelegedés több vesebetegséghez vezethet Kapszulákból származó kávézacc táplálja a pannonhalmi levendulamezőket
Forrás: MTI
Vissza
Hírfolyam