Minél hűvösebb van, annál nagyobbak az emberek

A Cambridge-i Egyetem és a Tübingeni Egyetem tudósai 300 kövületet vizsgáltak meg – amelyek kora mintegy egymillió évre nyúlik vissza –, és meghatározták, milyen hőmérséklet, mennyi csapadék és milyen egyéb éghajlati viszonyok jellemezték az adott egyed életkörülményeit.

Arra jutottak, hogy szoros kapcsolat van a hőmérséklet és a test mérete között, bizonyítva, hogy a klímának fontos szerepe volt ebben az időszakban a testméret alakulásában.

„Minél hűvösebb van, annál nagyobbak az emberek. Ha nagyobb vagy, nagyobb a tested, akkor több hőt termelsz, de viszonylag kevesebbet veszítesz el, mivel a tested felszíne nem tágul ugyanolyan mértékben”

– mondta Manuel Will, a Tübingeni Egyetem szakértője, a tanulmány vezető szerzője.

A klíma és a testtömeg közti kapcsolat egybevág a Bergmann-féle biogeográfiai szabállyal, mely szerint hidegebb környezetben nagyobb a testtömeg. Ez megfigyelhető például a medvéknél: a Déli-sarkvidéken élő jegesmedvék jóval nagyobb tömegűek, mint a melegebb éghajlaton élő barna medvék.

Egyesek szerint ez nem teljesen meglepő eredmény, de érdekes látni, hogy ebből a szempontból evolúciónk nem is annyira tér el más emlősökétől.

Néhány darab a 300 vizsgált kövületből Fotó: Manuel Will

A tanulmány összefüggést talált az agy mérete és a klíma között is, de az eredmények szerint a környezeti tényezőknek jóval kisebb hatása van az agy méretére, mint a testére.

Ez azt bizonyítja, hogy az agy és a test mérete különböző evolúciós nyomás alatt áll, és különböző okok miatt növekszik.

A tudósok arra jutottak, hogy a hőmérséklet nem befolyásolja az agy méretét, inkább a stabilitás a döntő tényező: a stabilabb klíma nagyobb agyat eredményez. Egy nagy agy működtetéséhez sok energiára van szükség. Stabil környezetben több élelem található állandó jelleggel, így valószínűleg elég tápanyag áll rendelkezésre az energiaszükséglet kielégítésére.