Valóban erősíti a lelki egészséget a sportolás
Azok az emberek, akik kihívásként tekintettek a világjárvány miatti lezárásokra, és fokozták fizikai aktivitásukat, mentálisan jobb állapotban voltak a járvány lecsengésekor, mint azok, akik fenyegetettségként élték meg ezt az időszakot, és csökkentették a mozgásra fordított időt – derült ki a Semmelweis Egyetem kutatóinak felméréséből.
A Magatartástudományi Intézet kutatói a koronavírus-járvány harmadik hullámának végén országos online felmérésükben arra keresték a választ, hogy a pandémia miatt bevezetett korlátozások miként változtatták meg az emberek fizikai aktivitását, és mindez hogyan hatott lelkiállapotukra.
A XIX. század végén Walter Bradford Cannon amerikai orvos vezette be a „küzdj vagy menekülj” (fight or flight) fogalmát, mely egy vélt vagy valós, ártalmas esemény miatt a túlélést fenyegető helyzetben jön létre. A kutatók szerint ez az elmélet szolgálhat magyarázatul arra, hogy
akik egyfajta kihívásként élték meg a járvány miatti lezárásokat, többet kezdtek mozogni, aktívabbak lettek, és így jobb lelkiállapotban voltak a járvány lecsengésekor, mint azok, akik a korlátozásokat fenyegetésként, fenyegetettségként élték meg, ezáltal fizikai aktivitásuk csökkent.
A felmérés szerint a járvány kezdete óta a megkérdezettek közel egyharmadának (30 százalék) nem változott, míg 37 százalékának csökkent a fizikai aktivitása, 31 százalékuk pedig többet mozgott, mint a korlátozások előtt. Több korábbi vizsgálat szerint a bezártság, az otthoni munkavégzés és az ülő életmód miatt sokak esetében testsúlynövekedést figyeltek meg a járvány kirobbanása utáni egy évben.
Azok, akik a járványt megelőző időszakhoz képest kevesebbet mozogtak, jelentősen nagyobb arányban számoltak be testsúlynövekedésről, míg azoknak, akik többet sportoltak, a testsúlyuk stagnált (43 százalék), vagy csökkent (31 százalék).
Sokan voltak, akiket a nagyobb mértékű stressz késztetett a mozgásra. Az inaktívabb életmódra váltók 62 százalékánál jelentkeztek enyhe depressziós tüneteket, míg a járvány idején többet mozgók körében ez 46 százalék volt.
Azoknál, akik a korlátozások ellenére nem változtattak testmozgási szokásaikon, a depresszió tünetei kevésbé jelentek meg (64,5 százalékuk nem érintett depresszióval), mint azoknál, akik növelték vagy csökkentették a testmozgást.
A vizsgálatokból megállapítható, hogy a korlátozásokat megelőző időszakhoz képest aktívabbá válók, valamint aktivitásukat megőrzők jobb lelkiállapotban voltak közvetlenül a járvány után, mint az inaktívabbak. Utóbbiak rosszabb testi és lelkiállapotba kerültek, testsúlyuk nőtt, és nagyobb arányban fordult elő közöttük a klinikai mértékű, kezelésre szoruló depresszió is.
