2021. szeptember 23., Tekla
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Valóban erősíti a lelki egészséget a sportolás

Azok az emberek, akik kihívásként tekintettek a világjárvány miatti lezárásokra, és fokozták fizikai aktivitásukat, mentálisan jobb állapotban voltak a járvány lecsengésekor, mint azok, akik fenyegetettségként élték meg ezt az időszakot, és csökkentették a mozgásra fordított időt – derült ki a Semmelweis Egyetem kutatóinak felméréséből.

A Magatartástudományi Intézet kutatói a koronavírus-járvány harmadik hullámának végén országos online felmérésükben arra keresték a választ, hogy a pandémia miatt bevezetett korlátozások miként változtatták meg az emberek fizikai aktivitását, és mindez hogyan hatott lelkiállapotukra.

A XIX. század végén Walter Bradford Cannon amerikai orvos vezette be a „küzdj vagy menekülj” (fight or flight) fogalmát, mely egy vélt vagy valós, ártalmas esemény miatt a túlélést fenyegető helyzetben jön létre. A kutatók szerint ez az elmélet szolgálhat magyarázatul arra, hogy

akik egyfajta kihívásként élték meg a járvány miatti lezárásokat, többet kezdtek mozogni, aktívabbak lettek, és így jobb lelkiállapotban voltak a járvány lecsengésekor, mint azok, akik a korlátozásokat fenyegetésként, fenyegetettségként élték meg, ezáltal fizikai aktivitásuk csökkent.

Fotó: pexels.com/Li Sun

A felmérés szerint a járvány kezdete óta a megkérdezettek közel egyharmadának (30 százalék) nem változott, míg 37 százalékának csökkent a fizikai aktivitása, 31 százalékuk pedig többet mozgott, mint a korlátozások előtt. Több korábbi vizsgálat szerint a bezártság, az otthoni munkavégzés és az ülő életmód miatt sokak esetében testsúlynövekedést figyeltek meg a járvány kirobbanása utáni egy évben.

Azok, akik a járványt megelőző időszakhoz képest kevesebbet mozogtak, jelentősen nagyobb arányban számoltak be testsúlynövekedésről, míg azoknak, akik többet sportoltak, a testsúlyuk stagnált (43 százalék), vagy csökkent (31 százalék).

Sokan voltak, akiket a nagyobb mértékű stressz késztetett a mozgásra. Az inaktívabb életmódra váltók 62 százalékánál jelentkeztek enyhe depressziós tüneteket, míg a járvány idején többet mozgók körében ez 46 százalék volt.

Azoknál, akik a korlátozások ellenére nem változtattak testmozgási szokásaikon, a depresszió tünetei kevésbé jelentek meg (64,5 százalékuk nem érintett depresszióval), mint azoknál, akik növelték vagy csökkentették a testmozgást.

A vizsgálatokból megállapítható, hogy a korlátozásokat megelőző időszakhoz képest aktívabbá válók, valamint aktivitásukat megőrzők jobb lelkiállapotban voltak közvetlenül a járvány után, mint az inaktívabbak. Utóbbiak rosszabb testi és lelkiállapotba kerültek, testsúlyuk nőtt, és nagyobb arányban fordult elő közöttük a klinikai mértékű, kezelésre szoruló depresszió is.

Neked ajánljuk
A légszennyezettség a mentális egészségre is kihat Jó hatással van a halolaj a magzatra várandósság alatt Miskolcon is elismerték az önkéntesek munkáját Fizessenek többet a városi terepjárósok, mondja egy német polgármester Új akciótervvel küzd a műanyagszennyezés ellen Kína
Tovább a forrásra: infostart.hu
Vissza
Hírfolyam