Az éghajlatváltozás mentális hatásai
Bár a gyerekek és a tinédzserek azok, akiket leginkább érinthet az ökológiai válság, mégis nekik van a legkevesebb hatalmuk, hogy befolyásolják a kollektív cselekvést. Egy friss kutatás szerint a 16–25 év közöttiek háromnegyede fél a jövőtől, 83 százalékuk pedig úgy véli, nem gondoskodunk eléggé a bolygóról.
A fentebb említett eredmények a 2021 decemberében, a The Lancet című folyóiratban megjelent tanulmányból származnak. Ez volt az első olyan nemzetközi kutatás, amely számos résztvevő bevonásával térképezte fel a fiatalok klímaszorongását – és annak összefüggéseit – a kormányzati cselekvés észlelt szintjével.
Tíz országban: Ausztráliában, Brazíliában, Finnországban, Franciaországban, Indiában, Nigériában, a Fülöp-szigeteken, Portugáliában, az Egyesült Királyságban és az USA-ban végeztek el a felméréseket a tudósok, összesen tízezer 16–25 év közötti fiatalt kérdeztek meg.
A válaszadók minden országban aggódtak az éghajlatváltozás miatt: 59 százalékuk nagyon, 84 százalékuk legalább mérsékelten. A résztvevők fele számolt be szomorúságról, szorongásról, dühről, tehetetlenségről és bűntudatról a klímakatasztrófa kapcsán, ráadásul 45 százalékuk úgy nyilatkozott, ezek az érzések a mindennapi életükre is hatással vannak.
A kutatás alapján a klímaszorongás és a kormányzati válaszokkal való elégedetlenség jóformán alapélménye az embereknek, ami gyakran a hétköznapi működésüket is negatívan befolyásolja.
Ugyanakkor a jövőre irányuló félelmek mellett az éghajlatváltozás más módokon is veszélyt jelent a pszichés jóllétre. Az Amerikai Pszichológiai Társaság 2021-es jelentése olyan kutatásokat gyűjtött össze, amelyek megerősítik: a globális felmelegedés a depressziótól kezdve a poszttraumásstressz-zavaron (röviden PTSD) át a demenciáig, számos mentális nehézség kialakulásához vezethet.
Tényezők, amelyek negatívan befolyásolják mentális egészségünket a klímaváltozással kapcsolatban:
- szélsőséges időjárási események, hurrikánok, erdőtüzek, árvizek, aszályok, amelyeknek súlyos lelki következményei vannak a túlélőkre nézve,
- az esetlegesen ezzel járó költözések megnyirbálhatják az emberi kapcsolatokat: távolra sodródhatnak a családtagjaiktól, a barátaiktól, a megszokott közösségeiktől,
- a melegfrontok és az extrém meleg időszakok és a skizofrénia, illetve a vaszkuláris, azaz agyi vérellátási zavarból eredő demencia között nyugtalanító összefüggéseket találtak,
- a légszennyezettség növeli a szorongást, rontja a kognitív funkciókat (például a gondolkodást, a memóriát), valamint a boldogság és az élettel való elégedettség csökkent szintjével jár együtt.
Mindezek mellett azonban egyéni szinten is fontos, hogy a tehetetlenséggel szemben az ember tudatosan igyekezzen fenntartani a reményt, és újrakeretezni a történéseket, problémákat úgy, hogy azokban találjon valami pozitívat, értelmet adót is anélkül, hogy a súlyos gondok létét tagadná.
