A fokozott urbanizáció, a klímaváltozás és a természetes nyersanyagok hiánya miatt a jövőben egyértelműen újra kell gondolnunk a lakásokkal kapcsolatos elképzeléseinket, hogy a városokban élők számára fenntartható, megfizethető és társadalmilag egyenlő lakhatási feltételeket teremtsünk.
Egy magyar vállalkozás olyan géppel állt elő, amely a kommunális hulladékból akár házak alapanyagaként is hasznosítható építőanyagot készít. A szerkezet és a technológia forradalmasíthatná a hulladékkezelést és -feldolgozást, még az energiatermelésben is szerepet kaphatna, ám az áttörés valamiért várat magára. (Fotó: Szilvássy Mihály)
Az önkormányzati választást megnyerő párt ígéretéhez híven 10 ezer parkolóhelyet szüntetnek meg a holland fővárosban, helyüket közösségi terek és zöld növények veszik át.
A világ a megújuló építőanyagok lázában ég – a fa, a bambusz és a kender után új sláger van születőben: egy berlini építészstúdió parafával borított családi háza a méltatlanul periféria szorított nyersanyagban rejlő különleges lehetőségekre hívja fel a figyelmet.
Óvoda, iskola és szálloda épül hamarosan fából Magyarországon, Bécsben pedig 24 emeletes favázas irodaházat adtak át. Egyre több helyen tűnik fel újra építőanyagként a vályog is.
Még nem tudtad eldönteni, milyen típusú házban lakjál? Építkezést tervezel, és még nem döntöttél, mi lenne a számodra a legjobb? Ebben segít neked a KÉK BOLYGÓ riportja, amit a domaszéki környezetbarát kenderház építéséről készítettek.
Évente 4,3 millió ember halálát okozzák a beltéri légszennyezettséggel összefüggő betegségek. Fontos a megelőzés, a szakértők a természetes anyagok használatára hívják fel a figyelmet.
Épületeink szigetelése hosszú távú, akár 50 évre szóló befektetés, amely évtizedekig szolgálja családunk komfortját. Ezért sem mindegy, hogy milyen technológiával készült a felhasználandó anyag, és milyen hatással van szűkebb és tágabb környezetünkre.
Energiafelhasználásuk csökkentésével a magyar családok is aktív részt vállalhatnak abban, hogy a bolygó hőmérsékletének emelkedését 1,5 Celsius-fok alatt lehessen tartani. Egy családi ház szigetelésével akár 40-50%-kal, mintegy fél tonnával is csökkenthetjük egy háztartás CO2-kibocsátását. (Kép: visualhunt.com)
Tudjuk, hogy megfelelő hőszigeteléssel drasztikusan csökkenthető egy épület energiafelhasználása és ezen keresztül a terhelés, amit az épület működése a környezetre ró. Arra azonban ritkábban gondolunk, hogy maga a hőszigetelő anyag a teljes életciklusa alatt (a gyártástól az újrafelhasználásig) milyen ökológiai lábnyomot hagy maga után. (Knauf Insulation/visualhunt.com)
A Takarék Index elemzése szerint a most épülő fővárosi társasházi lakások majdnem fele várhatóan már megfelel a 2021-től életbe lépő szigorú energetikai elvárásoknak.
Jan Gehl munkásságát világszerte ismerik és elismerik – ő az a neves építész, aki óriási épületek helyett élhető, minden korosztály számára élvezhető tereket hozott létre. A világhírű dán professzorral beszélgettünk.
Magyarországon tízezreket érint az energiaszegénység, ami környezeti problémákhoz is vezet. De már léteznek olyan megoldások, amelyekkel a szegényebbek is csökkenteni tudják energiafogyasztásukat. Feldmár Nóra és kollégái olyan téglakályhákat építenek rászorulóknak, amelyek környezet- és egészségkímélő módon, kisebb fűtésköltséggel adnak tartós meleget. (Kép: pexels.com)
Nemzetközi tervpályázatot ír ki a francia kormány a Notre-Dame tetőszerkezetének újjáépítésére. A párizsi Studio NAB építészstúdió üvegházat álmodott az ódon kőfalak tetejére.
A cementgyártás rendkívül szennyező és energiaigényes folyamat, de ebben változást ígér egy fiatal amerikai építész hölgy áttörése, aki baktériumokkal állít elő biobetont.
Ne csüggedjünk, ha a pénztárcánk gátak közé szorítja a klímával kapcsolatos tettvágyunkat: számos apró lépéssel tehetünk azért, hogy lakókörnyezetünk tágabb otthonunk javát szolgálja.
Budapest egyik legnépszerűbb kerületében épül okoslakópark, amelyben többek között környezetbarát fűtési rendszer szolgálja a lakók és a környezet javát.
Az otthonteremtés az építkezés befejezésével veszi igazán kezdetét: fenntartható fészkünk bebútorozása új költségek és dilemmák sorával lep meg minket.
A „Kolumbia város zöldje” névvel büszkélkedő különleges otthon a Case építésziroda remekműve.
.jpg)
A Nemzetközi Energiaügynökség szerint az energiafelhasználáshoz kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátás tavaly 1,7 százalékkal növekedett. Az épületek az összes kibocsátás 28 százalékáért voltak felelősek, amelynek kétharmada az egyre fokozódó áramfelhasználáshoz köthető.
_(26460869366).jpg)
