Klímavédelem
Kalifornia jól teljesít a klímavédelem terén
A Rolls Royce extervezője, Jag Virdie stílusos és praktikus megoldást kínál a lakásválságra. Gömb alakú miniházai nemcsak gyorsan, de mondhatni fillérekből elkészülnek. A 10 négyzetméter alapterületű, 3,9 méter belmagasságú házikók környezetkímélő módon alumíniumból és újrahasznosított műanyagból készülnek.
Szívesen laknál gombából épült házban? Ez most már lehetséges. Az alacsony karbontartalmú, kevésbé tűzveszélyes, hangyabiztos tégla gombából készül. A kis környezeti terhelést jelentő építőipar alapja lehet.
Az épületek fűtéssel és hűtéssel kapcsolatos energiatakarékossági törekvései mit sem érnek az épület precíz hőszigetelése, úgynevezett termikus burok kialakítása nélkül, amely télen a bent előállított meleg, nyáron pedig a kellemes hűvös megtartásáról gondoskodik. De miből áll és hogyan készíthető termoburok?
A napenergia-hasznosítás évezredes tapasztalatait felújító, illetve új eredményeit alkalmazó építészet törekvéseit a vele kapcsolatban használt jelzők –energiatudatos, bioklimatikus, környezetbarát, természetelvű – is érzékeltetik. Ezek a törekvések a telekválasztástól kezdve a tájoláson át az alaprajzi szervezésen keresztül egészen a külső megjelenésig új szempontokat, az eddigiektől eltérő tervezési elveket jelentenek. Az, hogy az épület jól vagy rosszul működik, elsősorban az elvek megfelelő alkalmazásától függ – olvashatjuk a kreativlakas.com-on megjelent alapos írásban.
(Fotó: www.maxpixel.net)
Megduplázódott a családi házakra kerülő szigetelések vastagsága az elmúlt hét évben. A Knauf Insulation adatai szerint az új, illetve felújított családi házak homlokzatán ma már általános a 15-20 cm vastag hőszigetelés.
Az építőipar növekedésével sajnálatos módon együtt jár, hogy nagy mennyiségű felhasználhatatlan anyagot hagy maga után. A környezettudatos építkezéshez meg kell ismerkednünk a nyugaton már elterjedt ökoépítészeti megoldásokat – erre jó alkalmat kínál az Ökohome konferencia.
Napjainkban nagy népszerűségnek örvendenek a napelemek. Egyre többen döntenek úgy, hogy búcsút mondanak a károsanyag-kibocsátásnak és vele együtt a villanyszámlának. Azonban a beruházás megkezdése előtt jó ha megismerkedünk azokkal az alapvető hibákkal, amelyek később komoly fejtörést is okozhatnak.
Nemcsak a passzív házas építkezéseknél, hanem szinte minden új építésnél, sőt még a komolyabb felújításoknál, korszerűsítéseknél is gyakran szóba jön a hővisszanyerős szellőzőrendszer beépítésének lehetősége. Az építkezők természetesen tájékozódni igyekszenek, és információkat kérnek a szakcégektől a költségekről, a használatról és a beruházás indokoltságáról.
(Forrás: ezermester.hu)
A növekvő energiaárak miatt a ház felújítását érdemes a tetőtéri ablakok cseréjével kezdeni. Ha napfényes tetőteret és egyben energiatakarékos tetőtéri ablakokat szeretne, akkor a megfelelő tetőtéri ablak megválasztása mellett nagyon fontos a beépítő szakember gondos kiválasztása is. A jól kiválasztott szakember jó minőségben, néhány óra alatt elvégzi a tetőtéri ablakok cseréjét.
Napjainkban sokan szenvednek különböző allergiás tünetektől, légúti megbetegedésektől, melyek kiváltó okát gyakran otthoni környezetünkben kell keresni. Egy rosszul szellőző lakóépület kedvező feltételeket teremt a kórokozók és baktériumok elszaporodásához, valamint a penész kialakulásához. A mész alkalmazása nagyban hozzájárul az egészséges klíma megteremtéséhez.
Ütemesen növekszik hazánkban a szigetelt házak aránya, de van még hová fejlődni. Egyes megyékben akár 6 millió forinttal is többet ér egy családi ház, ha megfelelően szigetelt. Országos szinten átlagosan 20%-kal magasabb négyzetméteráron adható el egy energiahatékony otthon – ismertette a Knauf Insulation és az Otthontérkép legfrissebb felmérését a recity.hu.
A Reborn Home, azaz ujjászületett otthon egy 70-es évekbeli lakóépület felújításával létrejött plusz energiás, intelligens lakóház, mely több energiát termel, mint fogyaszt. A tervező arra kereste a választ, hogyan lehet egy tipikus magyarországi, kedvezőtlen adottságokkal rendelkező családi házból kihozni a komfort, az energia- és a környezettudatosság szempontjából a maximumot úgy, hogy az megfeleljen a mai kor funkcionális és dizájnkövetelményeinek is.
(Fotó: MTI/Sóki Tamás)
„Már az ókorban is léteztek hatékony építészeti megoldások a hűtésre és a fűtésre, itt az idő, hogy lecseréljük az energiazabáló, méregdrága gépi légkondicionálás negyvenéves technológiáját” – fogalmaz a fenntartható építészet elméletét és gyakorlatát körbejáró 2011-es kötetében J. Owen Lewis, a dublini egyetem építészeti és energetikai tanszékének professzora. Az alternatív légkondicionálási eljárások történetéből a qubit.hu írása ad ízelítőt.
Építkezéskor fontos, ha nem a legfontosabb szempont a hőszigetelés és az energiatakarékosság, hiszen Magyarországon a háztartások összes energiafelhasználásának 69 százalékát a fűtési költség teszi ki. Ez nagy terhet jelent a pénztárcánkra és az ökoszisztémára nézve is.
A megszokottól eltérő dolgokra félve, kétkedve tekintünk. Biztonságos? Megéri belevágni? Nincs ez az építkezésben sem máshogyan. Valószínű, hogy itt az ideje elgondolkodnunk a jól bevált építési, építkezési módok leváltásán, ezzel is hozzásegítve magunkat egy fenntarthatóbb világ kialakításához.
Mivel számos információ áll a rendelkezésünkre a napenergiát illetően, könnyedén meg lehet állapítani, hogy egy napelemrendszer telepítése milyen előnyökkel jár a befektető számára. De a telepítés csak akkor lehet igazán sikeres, ha a napelem minőségét is megfontoltan választjuk ki. Ugyanakkor egy rossz minőségű berendezés, bármennyire is jó a tájolása, nem fog olyan kiválóan és hosszú időn át működni, mint egy prémiumkategóriájú napelem.
Elsőre a zsák, kötél, farmernadrág jut eszünkbe, amikor az ipari kender felhasználási területeire gondolunk, pedig közel 25 ezer termék készül e rendkívül sokrétűen alkalmazható haszonnövényből. A kendert a textilipar mellett az élelmiszer-, a jármű-, a kozmetikai, sőt:
az építőipar is kezdi felfedezni magának.
Egyáltalán nincs rezsije, és semmilyen közműre sincs szüksége. A Noah House ennek ellenére nem fog többe kerülni, mint a hagyományos lakóházak. A technológia a Csendes-óceánon esett át az első tartós tesztelésen, a prototípus pedig a Pilisben épül. A világújdonságot jelentő szuperházról megálmodója, Blaskovich Ákos mesélt az Energiafigyelőnek.
Napjainkban egy családi ház építése során számos témában kell felelős döntést hozni. A legfontosabbak közé tartozik az adott falszerkezet energiahatékonysága és bekerülési költsége. A falazatok terén el kell döntenünk, hogy kiegészítő hőszigeteléssel ellátott vagy egyrétegű, kiegészítő hőszigetelést nem igénylő szerkezetet célszerűbb-e készítenünk. Ytong-termékek használatával egyrétegű, energiahatékony, korszerű falazatok építhetők – így a kiegészítő hőszigetelésekre szánt idő és energia megspórolható.
Aki környezettudatos és energiahatékony megoldásokban gondolkodik, valószínűleg hallott már a hőszivattyúkról. De mit jelent valójában ez az ígéretes technológia?
