2018. december 17., Lázár, Olimpia
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Aktívház, passzívház – melyiket válasszam?

Az elmúlt években egyre többet hallani az aktív- és a passzívházakról, sokan azonban – azok közül is, akik rokonszenveznek a környezetbarát technológiákkal – a mai napig nem tudják pontosan, mi a különbség a kettő között. Miben más egy passzívház, mint egy aktív? Mi alapján érdemes választani? 

A passzívház 

Nagyon leegyszerűsítve, passzívház az olyan épület, melynek működtetéséhez csak annyi külső energiát kell felhasználnunk, amennyi a cserélt levegő fűtéséhez vagy hűtéséhez szükséges.

Meg is határozták ezt az igényt, a passzívház éves fűtési (és hűtési) energiaigénye nem lehet több 15 kWh/m2-nél, a csúcshőigénye pedig 10 W/m2-nél, ami pedig az úgynevezett kívülről bevezetett teljes energiaigényét illeti (tehát áramfogyasztás, fűtés, meleg víz stb.), az nem több, mint 120 kWh/m2 – természetesen még mindig évente. 

Összességében egy passzívház azért passzív, mert a lehető legsikeresebben próbálja kiaknázni az épülettel kapcsolatba hozható energiákat, és ha ez nem elég, akkor von be kiegészítő fűtést. (Hogy ezt milyen módon és formában teszi, az megint egy másik kérdés.) 

Nem kell hozzá építésznek lenni, hogy az ember belássa, ahhoz, hogy egy ház passzív lehessen, megfelelő légtömörségű falak kellenek, és még így is valahogyan vissza kell nyerni a szellőztetések során eltűnő energia minél nagyobb hányadát. (Ehhez egyébként speciális hővisszanyerő szellőzőrendszert szoktak alkalmazni, amellyel a távozó levegő energiatartalmának akár 90 százaléka is visszanyerhető.) 

Az aktívház 

Nyilván attól aktív egy ház, hogy több energiát termel, mint amit elhasznál. Hurrá és éljen! – kiálthatunk fel egyszeri környezetbarát leendő otthontulajdonosként – ide nekem egy aktívházat! 

Csakhogy a dolog nem ilyen egyszerű. Addig nincs különösebb nehézség, amíg az a feladat, hogy minél inkább energiatakarékos, jó hőszigeteléssel ellátott házat építsünk. Ebben az esetben (némi költői túlzással) szinte mindegy is a ház energiafogyasztása, ha többet termel, mint amennyit felhasznál, azaz nagyobb energiatermelő kapacitást épít be, mint a felhasznált mennyiség. 

Ez viszont a jelen technikai körülmények között nem is olyan egyszerű feladat, mint amilyennek látszik. Ahhoz ugyanis, hogy a felhasználtnál több energiát termeljünk, olyan – egyelőre meglehetősen drága – berendezéseket kell beszerelni a házba (legyen az napelem, napkollektor vagy hőszivattyú), amelyek megtérülése egyelőre nagyon nehezen bizonyítható. Nincs is belőlük túl sok. 

Az okosotthon 

Fontos persze hangsúlyozni, hogy mindez a jelenlegi állapotot tükrözi, és ma még jó esetben is csak sejthetjük, milyen irányba fejlődik a technika, és nem változik-e meg nagyon sok minden a következő években. 

Az okosotthonok térhódítása például nagyjából borítékolható, és miután ez lehetővé teszi majd egyebek mellett az otthonunkban megtalálható rendszerek központi irányítását, érdekes változásokat hozhat. 

Olyan dolgokról van szó, mint a hűtő- és fűtőrendszer, ablakredőny, háztartási gépek, stb., amelyeket az interneten (egészen pontosan a „dolgok internetjén” – Internet of Things) keresztül hangolunk össze – nem nehéz belátni, hogy egy ilyen rendszer drasztikusan csökkentheti majd az energiafogyasztást is. 

Neked ajánljuk
Otthonos ökotippek jövőépítőknek Otthonos ökotippek jövőépítőknek Hőszivattyúk működése 7 tipp a zöldebb és etikusabb karácsonyhoz A hónap gyógynövénye: a sokoldalú dió
Tovább a forrásra: epiteniakarok.blog.hu
Vissza
Hírfolyam