2018. május 22., Júlia, Rita
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

Hogyan építsünk szalmabála házat?

Az energiatakarékos passzívházak iránt napjainkban jelentős az érdeklődés, de azt már kevesen tudják, hogy ha igazán ökotudatos alternatívát keresnek leendő otthonuk tervezgetése során, akkor a szalmabála mint építőanyag lehet az egyik legjobb megoldás.

Szalmával építkezni rendkívül energiatakarékos, és nem csak azért, mert a szalma szinte mindenhol megtalálható, és évente újratermelődik. A szalmabálákat más építőanyagokkal szemben kis energiaráfordítással lehet előállítani és szállítani, ezáltal csökkenthető a környezet terhelése. 

Nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy a szalmabálák felhasználásával készült házak hőszigetelő képessége jelentős, aminek köszönhetően csökken a fűtés során a levegőbe kerülő szén-dioxid mennyisége.

Gernot Minke és Benjamin Krick Szalmabála-építés című kötete a szalmabála házak  számos előnyét megemlíti. Amellett, hogy a házak saját kezűleg, akár kalákában építkezve is kivitelezhetők, a felépített ház akár egy évszázadon át otthona lehet a benne élőknek: a könyv említést tesz arról a több mint száz éve az Egyesült Államokban épült szalmabála házról, amelyet még ma is laknak. Európa sem maradt le sokkal, 1921-ben Franciaországban épült fel az első szalmabála ház.

Azóta számos országban választották a „hagyományosnak” mondható építkezés mellett ezt a környezetbarát és hosszabb távon anyagilag is megtérülő házépítési módot.

A szalmabála házak a tűzzel is felveszik a harcot, amennyiben kétoldali vakolat kerül rájuk, egy kísérlet eredményei alapján akár 90 percig is képesek ellenállni a lángoknak. A rágcsálóktól való védelem érdekében vakolattal, fémhálóval vagy perforált fémszerkezettel kell a bálákat befedni. 

Fotó: Wikimedia Commons

A ház építése során nem mindegy, hogy milyen falat alkotunk a bálákból. A Szalmabála-építés című könyv kétféle lehetőséget említ a falépítéssel kapcsolatban: az egyik a teherhordó falakkal való építési mód, amikor a tetőszerkezetet és a födémek súlyát a szalmabálák tartják meg, a másik mód a nem teherhordó szalmabála falakkal való építés, amikor a szalmabálák csupán kitöltőfalazatként és hőszigetelésként funkcionálnak, a teher ebben az esetben egy fa vázszerkezetre nehezedik. A belső falak fedéséhez vályogvakolatot, a külső felületképzéshez inkább mészvakolatot javasolt használni.

Tovább a forrásra: alternativenergia.hu
Vissza
Hírfolyam
Ajánló
Jönnek a „plusz házak” – az ökoházak új generációja 10 lépés a fenntartható élelmiszer-fogyasztás felé A fenntartható fejlődéshez fenntartható vágyak kellenek A fogyasztók már nem elégednek meg a „zöldre festéssel” A Generali is a klímavédelem útjára lép