2018. október 18., Lukács
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

Környezetbarát kenderbeton

Épül az első kenderház Magyarországon, és újraéled a kendertermesztés is – egykor nagyhatalomnak számítottunk e téren. A növény építészeti felhasználása duplán fenntartható megoldás, alacsony energiafogyasztású házak építhetők így, miközben az építőanyag gyártása sem jár szén-dioxid-kibocsátással, sőt, pont a megkötését eredményezi. Van már passzívház, aktívház, okosház, szolárház, autonóm ház, szalmaház, vályogház, sőt, szupervályogház, ezek után minek még kenderház is? – a Demokrata ennek járt utána.

1698 óta áll Japánban, Naganóban a világ legrégebbi kenderháza. Most is stabilan és szilárdan, a nemzeti örökség részeként, immár múzeumként. Nemcsak a falazata épült kenderbetonból, hanem a teteje is kenderkóróból készült, aminek a kötözéséhez kenderrostot használtak.

A modern világ a kilencvenes években fedezte fel magának a kendert mint építő-, illetve szigetelőanyagot: a francia Yves Kuhn és a dán Jorgen Hempel kezdett vele kísérletezni, majd hasznosítani.

Kenderház Fotó: www.kenderhazmagyarorszag.hu

„A műemlék épületeket kívülről nem lehet szigetelni, belülről viszont a megszokott szigetelőanyagok párásodást és penészesedést okoznak. A kender ellenben kiváló páraáteresztő és -szabályozó tulajdonságokkal rendelkezik, hasonlóan működik ebből a szempontból, mint a vályogház, felveszi a felesleges párát, ha pedig száraz a levegő, kibocsátja magából.

Ráadásul jobban szigetel a hagyományos üveg- és kőzetgyapotnál, így Európa-szerte népszerű lett. Idővel pedig építőanyagként terjedni kezdett a kenderbeton is, főként Angliában és Franciaországban” – mondja Sántha András, a kendert hazánkban népszerűsítő, és az első két kenderházat kivitelező KÖSZI Trade szövetkezet marketingvezetője.

A kender feldolgozása során a kórószár rostját hasznosítják szigetelőanyagként, a pozdorja szolgál építőanyagként – ez a növény zúzásakor a rostok közti fás részből kihulló, összetört hulladékot jelenti.

A kenderbeton elnevezés egyébként félrevezető, mert az összetevőit tekintve semmi köze sincs a betonhoz, de hasonlóan önthető, és hasonló keménységűre képes megkötni. Maga a technológia nem sokat változott a háromszáz évvel ezelőttihez képest: a pozdorját összekeverik vízzel és kötőanyaggal, amelynek fő alkotórésze a hidraulikus mész.

Egyébként az ilyen, természetes eredetű, vízzel kevert kötőanyagokat már a római korban is használták. A mész reakcióba lép a kenderben megkötött, illetve a levegőben található szén-dioxiddal, így a rostok egy hosszú, lassú folyamat során kikristályosodnak, úgymond megkövülnek, mígnem egy lyukacsos szerkezetű, mészkőhöz hasonló anyag keletkezik.

A kenderbeton a kiöntését követően még 20-40 évig szilárdul tovább, így ez az egyetlen olyan természetes építőanyag, amelynek a paraméterei a létrehozása után nem kezdenek amortizálódni, hanem tovább javulnak. A mész ezenkívül fertőtleníti a szerkezetet, valamint a szerkezeten áthaladó levegőt, vagyis meggátolja a gombásodási folyamatokat.

Japán kenderház Fotó: www.japanhemp.org

A kenderbeton további előnye, hogy könnyen lehet vele majdnem hőhídmentes épületeket kialakítani: ugyanis egy hagyományos építkezés esetében a szerkezetek találkozásánál mindig keletkezik hőhíd. Hangszigetelése is jó, illetve más fenntartható megoldásokkal szemben egyszerre bír hőszigetelő és hőtároló tulajdonságokkal. A szalmaház például nagyon jó hőszigetelő, de nincs nagy tömege, ezért nyáron hamar átmelegszik, és klimatizálni kell. A vályogháznak viszont kiváló a hőtároló képessége, csakhogy a közhiedelemmel ellentétben rossz hőszigetelő.

A nem fenntartható megoldásokkal szemben pedig nyilvánvalóan sokkal kisebb ökológiai lábnyomot hagy maga után a kenderház, sőt, pozitív irányba billenti a mérleget, hiszen a növény szén-dioxidot köt meg a növekedése folyamán.

Az alapanyag egyébként teljes egészében visszaforgatható a habarcsba törve egy új építkezéshez, vagy egyszerűen komposztanyagként felhasználható a termőföldekre.

A kenderfeldolgozás európai és magyarországi reneszánszáról az építőiparban, illetve a KÖSZI trade szövetkezet tevékenységéről további érdekességeket tudhatunk meg a Demokrata cikkéből.

Neked ajánljuk
Aktívház, passzívház – melyiket válasszam? Hogyan építsünk szalmabála házat? Tizenhárom jó érv a faházépítés mellett Megújuló energiára váltana Tajvan Ezeket a világörökségi helyszíneket veszélyezteti az éghajlatváltozás
Tovább a forrásra: demokrata.hu
Vissza
Hírfolyam