2018. október 16., Gál
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

Környezetbarát építőanyagok

Mitől „zöld” egy építőanyag? Természetes anyagú, hosszú az életciklusa, kis energiabefektetés szükséges az előállításához, nem veszélyes a környezetre. Sok ilyen anyag áll rendelkezésünkre, lássuk őket!

A Föld energiafogyasztásának felét az épületek üzemeltetése és az építőipar teszi ki, ezért a 21. század építési kultúrájában már nem hagyható figyelmen kívül a fenntarthatóság követelménye. Az építőanyag-gyártás környezetterhelése, a nyersanyag kitermelése és szállítása, az alapanyagok visszaforgathatósága, az épületüzemeltetés energiaigénye és a házak emberi egészségre gyakorolt hatása egyaránt szerepet játszik az építés fenntarthatóságában.


Rendkívül tartós, változatos külsővel bíró építőanyag. Ha nincs levakolva párafékező vakolattal, lélegző fal építhető belőle, amely jól gazdálkodik a belső tér páratartalmával. Egészséges élettér alakulhat ki egy kőből épült házban, de ehhez meg kell akadályoznunk a falak felázását. A kő az egyik legősibb építőanyag, de ma talán még népszerűbb, mint régen: alig épül mostanában igényes épület külső terméskövezés nélkül.

Fa

A fát számos előnyös tulajdonsága teszi kiváló építőanyaggá. Könnyen, sokoldalúan megmunkálható. Súlyához képest nagy szilárdságú, kombinálható. A többi építőanyaghoz képest a fa jó hőszigetelő, levegővel töltött sejtszerkezete révén kevéssé vezeti el a meleget. Ugyanakkor ebből a rossz hővezetési tulajdonságából következik, hogy meglepően hosszú ideig tűzálló, nehezen éghető, belső rétegei lassan melegszenek fel. 

Parafa

A parafát a paratölgy törzsének és ágainak elhalt, majd a felszínen összegyűlő sejtjei hozzák létre, amelyek főként nitrogént tartalmaznak. Ez az oka, hogy a parafa sűrűsége négyszer kisebb a víz sűrűségénél. A cellulózból álló sejtfalak épek maradnak és a belső felületükön egy viaszszerű lemez alakul ki, innen jön víztaszító tulajdonsága.

A parafa nagyfokú vízhatlansággal rendelkezik, mely változatlan marad magas nyomáson, valamint forrásponti hőmérsékleteken is. A parafa légpárnaként működő sejtjei még szélsőségesen nagy terhelés esetén is sértetlenek maradnak. Rossz hővezető, azaz jó hőszigetelő tulajdonsága a kisméretű cellákat tartalmazó szerkezetének köszönhető.

Nád

A nád az agyaggal és a fával együtt az egyik legrégebben használt építőanyag. Ezt a rangját a szilárdságának és a vízállóságának köszönheti. A minőségi alapanyagból, korrekt munkával készített nádtető élettartama a száz évet is meghaladhatja. A nádtető egyáltalán nem igényel külön szigetelő rendszert, a szigetelőanyag maga a nád. Jó hőszigetelő hatását mi sem bizonyítja jobban, hogy annak idején a jégvermek is nádfedelesek voltak, így a télen betárolt jég még nyár közepén is használható volt. A nádtetőket tízévente karban kell tartani, kivitelezése nem drágább a ma használatos többi tetőfedési módnál.

Szalma

Ez az egyszerű növényi alapanyag kiváló tulajdonságokkal rendelkezik, ami alkalmassá teszi az épületekben való felhasználásra. Nem kell kompromisszumot kötni az árak, külcsín, környezeti terhek, üzemeltetési szempontok között. A szalmabála épületeknek alacsony a beruházási költségük, tűz- és rágcsálóbiztosak, olcsó a fenntartásuk, mert alacsony a fűtésre, hűtésre felhasználandó energiaigényük, és időtállóak.

A szerkezettel nagyon jó hőszigetelő értéket lehet elérni, mely a kialakítástól függően U=0,12-0,17 között változik. Megfelelő kivitelezéssel akár passzívházat, vagy azt nagyon megközelítő hőszigetelő értékű épületet lehet építeni. A hangszigetelési képessége ugyanabból a szerkezeti jellemzőből adódik, aminek a kiváló hőszigetelési tulajdonságait is köszönheti.

A szénával ellentétben a szalma lényegében nem tartalmaz emészthető részeket. Még a mikroorganizmusok is csak megfelelő körülmények között képesek lebontani, emiatt időtálló, még a rágcsálók sem szeretik. A tesztek szerint a bevakolt felület két órán keresztül képes ellenállni 1000 °C fokos hőnek, mielőtt bármilyen károsodást szenvedne.

Szalmaház Fotó: hayley green / Wikimedia Commons

Vályog

A földfalú házak alapanyagát agyag, homok, szalma, pelyva, törek, esetleg nád keverékéből állítják össze. Ezt a masszát öntik formákba, s a napon való szárítás után – mint vályogtéglák – már készen is állnak, hogy lakóépületek készüljenek belőlük.

A vályogház vitathatatlan előnyei közé tartozik, hogy alacsony energiafelhasználást igényel, jó a hőtároló képessége, ami a mai villany- és gázszámlák mellett nem elhanyagolható pozitívum. Jó komfortérzetet biztosít a benne élőknek, hogy kedvezően egyensúlyozza ki a ház páratartalmát, jól szellőzik, valamint kiváló hang- és hőszigetelő. Az építkezésnél azonban vigyázni kell, hogy a falakat megvédjük a víztől, esőtől és talajnedvességtől.

Az ezermester.hu cikkéből a „zöld” falazóanyagok mellett a környezetbarát szigetelésekről is képet kaphatunk.

Neked ajánljuk
Aktívház, passzívház – melyiket válasszam? Hogyan építsünk szalmabála házat? Tizenhárom jó érv a faházépítés mellett Mesterséges aszály indíthat migrációs hullámot Irakból Hét hónapnyi csapadék zúdult Franciaországra – az árvíz halálos áldozatokat is követelt
Tovább a forrásra: ezermester.hu
Vissza
Hírfolyam