Passzívház, aktívház, autonóm ház
Építkezéskor fontos, ha nem a legfontosabb szempont a hőszigetelés és az energiatakarékosság, hiszen Magyarországon a háztartások összes energiafelhasználásának 69 százalékát a fűtési költség teszi ki. Ez nagy terhet jelent a pénztárcánkra és az ökoszisztémára nézve is.
Magyarországon az épületek akkor minősíthetők energiatakarékosnak (AA, AA+, AA++ minőségi osztályok), ha az összesített energetikai jellemzőjük (Ep) kevesebb, mint 80 (kWh/m2/év). A legjobb, AA++ (Minimális energiaigényű) osztályban kevesebb, mint 40 (kWh/m2/év).
Passzívházak
Ennél szigorúbb követelményeknek felel meg a passzívház, amelyek közül az első 1990-ben épült meg a németországi Darmstadtban. Építtetője a passzívház-szabványt kidolgozó Prof. Wolfgang Feist fizikus volt, aki 1996-ban alapította meg a Passivhaus Institutot, amely a szabvány gondozásáért és a minősítésért felelős.
Tehát azon épületeket (társasház vagy középület is lehet) nevezhetjük passzívháznak, melyek megfelelnek a darmstadti Passzívház Intézet (Passivhaus Institut) hivatalos minősítési rendszerének.
A passzívház kritériumai:
- a fajlagos fűtési hőigény nem lehet több egy évben, mint 15 kWh/m2
- primer energiaigény max. 120 kWh/m2 évente (háztartási árammal együtt)
- légtömörség legfeljebb 0,6 1/óra. (Blower-door légtömörség méréssel)
- túlmelegedés gyakorisága 25 °C felett: max. 10%
Aktívházak
Az aktívházak maguk termelik meg a működtetésükhöz szükséges energiát, sőt, többet is termelnek, mint amire szükségük van. Villanyórája mindkét irányba képes forogni, azokban az időszakokban, amikor rendszere (napelemei, szélturbinája…) termeli az energiát a rendszerbe, az óra visszafelé forog. Éves szinten nem energiafogyasztó, hanem energia-előállító.
Megállapítható, hogy a passzívház- és aktívházirányzat erőteljesen technológia-központú, a „high-tech” építészet eszményét követi.
Ugyanebbe a vonulatba sorolhatók olyan épületek is, amelyek különleges, magas technológiai igényszintű megoldásokat alkalmaznak, mint a számítógépekkel vezérelt szellőzési és árnyékolási rendszerek, hőre vagy fényre sötétülő üvegezések, a nap felé forduló energiatermelő cellák, ill. épületek és más eszközök.
Autonóm házak
Az autonóm ház önellátó épület, amely a közműhálózatoktól (víz, gáz, villany, csatorna) függetlenül tud működni. Ezt úgy képes elérni, hogy rendkívül takarékos, és igényeit hulladékhasznosításból, valamint a természet megújuló forrásaiból nyeri.
A szelíd technológia az emberi tevékenység és a technika által szükségszerűen létrejött környezetrombolás mértékét arra a szintre kívánja visszaszorítani, ameddig az előidézett pusztulást a természet megújuló képessége be tudja gyógyítani.
Ivóvizét talajvízkútból nyeri. A háztartás egyéb vízigényét például esővízzel fedezi. A komposztáló toalettből steril és szagtalan komposzt keletkezik.
A zöld-, megújuló energiák használata – elsősorban nap- és szélenergia, biomassza és talajhő – teszi lehetővé az alacsony energiafogyasztást. A nap az éves hőigény háromnegyedét fedezi, a fafűtés a további egynegyedét.
Építésekor fontos cél az alacsony környezetterhelés is, mely megjelenik az alapanyagok kiválasztásában: fa és vályog, szalmabála, parafa és linóleum, reciklált műanyag, növényi olajokból-gyantákból és méhviaszból készült favédő szerek stb.
