2018. december 11., Árpád
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Termikus burok – több mint hőszigetelés

Az épületek fűtéssel és hűtéssel kapcsolatos energiatakarékossági törekvései mit sem érnek az épület precíz hőszigetelése, úgynevezett termikus burok kialakítása nélkül, amely télen a bent előállított meleg, nyáron pedig a kellemes hűvös megtartásáról gondoskodik. De miből áll és hogyan készíthető termoburok?

Az épületek hőszigetelése csak akkor igazán hatékony, ha a termikus burok sértetlen, azaz nem gyengítik hőhidak. A hőhidak lehetnek geometriai hőhidak, mint például az épületsarkok, ahol a fűtött belső felület mindig kisebb, mint a hőt leadó külső felület, és lehetnek szerkezeti hőhidak, amikor magas hővezetésű, azaz alacsony hőszigetelő képességű anyagok szakítják meg az egyébként jól hőszigetelő „csomagolást”.

Abszolút hőhídmentes, de egyúttal „lakható” házat nehéz alkotni; a cél a hőhidasság mértékének minimalizálása.

Ez felelősséget ró a ház külső szerkezeteit megtervező építészre, és a megvalósításban közreműködő kivitelezőkre egyaránt. Új épületeket könnyebb jól hőszigetelni, de a régi épületek energetikai felújítása sem lehetetlen vállalkozás.

energiatakarékosság az alapoktól

A termoburok kialakítására már az alapozásnál gondolni kell. Az alapozás megtervezése ma már nem lehet kizárólag statikai kérdés; az alaptestek vagy -lemezek izolálása a hideg talajtól meghatározhatja, hogy lemez- vagy sávalap készüljön.

Fotó: Wikimedia Commons

A körbefutó lábazati falak hőszigetelő kéreggel történő ellátása is meghatározó: az ide helyezett hőszigetelés kapcsolódása legyen folyamatos az alap alászigetelésével, ne roncsolja a ház várható mozgása és süllyedése, és ugyanúgy álljon ellen a talajnedvességnek, mint ahogy azt az alaplemez alá kerülő társa teszi.

A homlokzatok

Az épületet határoló szerkezetek közül a legnagyobb felületük a homlokzatoknak van, ezért hőszigetelésük különösen gondos anyagválasztást és kivitelezést igényel. A megfelelően kiválasztott hőszigetelő anyaggal fedett falak sajnos beépítés közben is hőhidassá tehetők:

a falra kerülő, egyenes élkialakítással gyártott lapok illesztési pontatlansága, vagy a rosszul megválasztott, például fém beütőszeges dübelek használata akár 15-20 százalékkal is ronthatja a hőszigetelés hatékonyságát.

Ezek elkerülhetők, ha két rétegben és eltolt illesztésben rakott hőszigetelő lemezekkel szigetelünk, ha lépcsős élű elemeket építünk be, vagy ha korszerű süllyesztett tárcsás dübeleket használunk.

Fotó: Pixabay.com

A falak után általában a nyílászárók felülete a legnagyobb. A nyílászárók folyamatos fejlesztéseivel a tokszerkezetek és az üvegezések hőszigetelési tulajdonságai néhány év alatt rendkívül sokat javultak.

Ezzel párhuzamosan az ablakok elhelyezési síkja egyre inkább kifelé, a homlokzati hőszigetelés síkja felé tolódott, amivel a korábbi ablakkávás beépítés gyenge hőszigetelésétől kímélhetjük meg magunkat.

Födémek hőszigetelése

A födémek szigetelését az attikafalak vagy a talpszelemenek anyaga gyengítheti. Az előbbinél az olcsóbb, de időigényesebb körbeszigetelés, vagy a drágább, de egyszerűen beépíthető hőhídmegszakítók alkalmazása nyújthat megoldást, míg a talpszelemeneknél elhelyezkedésük megváltoztatásával, az alattuk átfuttatott hőszigetelés fölé emelve tehetők hőhídmentessé a csomópontok.

A födémek általános helyein két rétegben történő lapfektetéssel, vagy lépcsős élű elemek alkalmazásával kerülhetők el az illesztési hibák.

Az epitesimegoldasok.hu cikkében a tetőterek gazdaságos és hőhídmentes kialakításáról is részletes tájékoztatást kaphatunk.

Borítókép: Pxhere.com

Neked ajánljuk
Energiatudatos és megfizethető bérlakások Budapesten Három tipp, amit érdemes ellesni a passzív házak építőitől A beteg épület szindróma A légszennyezettség miatt több mint egymillióan haltak meg tavaly Indiában Az üzemanyag, amely kivonja a szén-dioxidot a levegőből
Tovább a forrásra: epitesimegoldasok.hu
Vissza
Hírfolyam