2019. november 15., Albert, Lipót
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Otthonos ökotippek jövőépítőknek

Az ember, mióta világ a világ, épít, hogy védelmet találjon a természet erőivel szemben. Az otthonosság iránti igény hamar felülírta a puszta menedéképítés ösztönét, majd amikor a menedék elkezdett otthonná válni, előtérbe kerültek a társas együttélést szolgáló funkciók és megoldások, napjainkban pedig a környezettudatos szemlélet.

Az első barlangi menedékektől, ember alkotta sárkunyhóktól röpke néhány százezer év alatt eljutottunk a mai emberi civilizáció lényegét pontosan tükröző modern megapoliszok világáig. Csakhogy úgy fest, mára a világot sikerült olyannyira átalakítanunk magunk körül, hogy a Nobel-díjas Gábor Dénes híres 20. századi bon mot-jára – miszerint „eddig az ember magával a természettel küzdött; mostantól a saját természetével kell megküzdenie” – jó okkal tekinthetünk úgy, mint korunk első számú kategorikus imperatívuszára.

Vissza a természetbe?

A különböző korok építészeti iskoláinak és stílusirányzatainak jelentős része a természeti környezettel való harmónia fenntartását vagy megteremtését valamilyen formában mindig is igyekezett előtérbe helyezni. Korunk valódi építészeti kérdését a környezeti fenntarthatóság jelenti. Különösen igaz ez a ma és a holnap építkezőire, és persze azokra is, akik korábban épült házakban laknak. Aligha akad olyan háztartás, amelynek ne lehetne vagy ne lenne érdemes csökkenteni ökológiai lábnyomát, mivel az ország energiatortájából még mindig a lakosság rendelkezik messze a legnagyobb részesedéssel.

Miért érdemes fenntartható módon gondolkodni?

Elsősorban azért, mert ha nem tesszük, egész egyszerűen elfogy a jövőnk. 

Nemcsak a globális felmelegedés mind szélsőségesebb időjárása int minket nap mint nap alaposabb megfontolásra, hanem az a tény is, hogy évről évre korábban köszönt ránk a túlfogyasztás napja. Az a nap, amelytől fogva már bolygónk megújulóképességén túllépve fogyasztjuk a természet javait.

Ez a nap az idén minden eddiginél korábban, augusztus 1-jén volt. Ha nem akarunk beletörődni ebbe, érdemes áttekinteni, hogy napjaink klímabarát építészeti trendjei milyen megoldásokat kínálnak számunkra személyes élettereink ökolábnyomának csökkentésére.

Passzív házak

Korunk fontos építészeti törekvése az épületek energiahatékonyságának növelése. Ebbe a sorba illeszkednek a passzív házak is, melyek működtetéséhez csak annyi külső energiára van szükség, amennyi a cserélt levegő fűtéséhez vagy hűtéséhez szükséges. A passzív házak szellőztetéséről nem a nyílászárók gondoskodnak: ez a hőcserés szellőztetőberendezés feladata. A házban így is szobánként szabályozható hőmérséklet biztosítható.

A földben vezetett csöveknek hála a beltérbe érkező friss levegő a talajhőt is hasznosítja: télen előmelegítve, nyáron lehűtve azt. Az ilyen házak fontos tulajdonságai között szerepel a falak és ablakok extra hatékony hőszigetelése. Természetesen az épületarányok és a tájolás sem mellékes egy passzív ház építése során. Érdekesség, hogy a mérsékelt éghajlati viszonyok között a déli tájolású, 1:1,6 arányú épület a legkedvezőbb energetikailag, ami a hagyományos hazai parasztházak jellegzetessége is egyben.

Aktív házak

Legfőbb tulajdonságuk, hogy az ilyen házak nemcsak a működtetésükhöz szükséges energia megtermelésére képesek, hanem akár többletenergia előállítására is. Az aktív ház villanyórája tehát mindkét irányba forog. Amikor energiatermelő rendszerei (napelemei, szélturbinája) energiafölösleggel rendelkeznek, akkor energiát táplálnak a villamos rendszerbe. Természetesen, amikor a ház rendszerei nem termelnek elegendő energiát, akkor a központi hálózatból pótolják a hiányzó mennyiséget, ugyanakkor az aktív házak éves szinten nem energiafogyasztónak, hanem energia-előállítónak minősülnek. Érdekesség, hogy az évtized elején még az alternatív energiával foglalkozók körében is közmegegyezés volt abban, hogy „a mi éghajlatunkon olyan drága az aktív házak megvalósítása, hogy megtérülési időről esetükben kár is beszélni”. Csakhogy nagyot fordult azóta a világ. A napelemek ára például 10 év alatt a tizedére csökkent, így ezek a rendszerek korántsem számítanak luxusberuházásnak. Mi több, ma már számos professzionális kivitelező mellett a nagy áramszolgáltató cégek portfóliójában is megjelent a háztartások megújuló energiatermelésének technológiai támogatása. Az ELMŰ enHome szolgáltatása például kulcsrakész tervezést és kivitelezést kínál a napelem-telepítés iránt érdeklődőknek.

Autonóm házak

Függetlenség és önellátás – ez a két legfontosabb kulcsszó az autonóm épületek esetében. Ez természetesen nem korlátozódik pusztán az energiafüggetlenségre, hanem valódi önellátást jelent például a vízellátásban és vízkezelésben is.
Természetesen az autonóm házak esetében sem tilos a hagyományos közművek (víz, gáz, villany, csatorna) bekötése, de az ilyen épületek képesek ezek nélkül, azaz gyakorlatilag nulla rezsivel működni. Az autonóm házak non plus ultráját tehát a valódi zéró házak jelentik, amelyek működése gyakorlatilag nem jelent semmiféle terhelést természeti környezetünkre. Maga állítja elő az energiát, az ivóvizet, kezeli a szennyvizet, stb., a lehető legmagasabb komfortot kínálva mindenféle környezetterhelés nélkül.

A magyar fejlesztésű Noah House például kiváló példája ennek. Ez a ház képes mindazt a kényelmet biztosítani, amelyet elvárunk és természetesnek veszünk modern életmódunk során. Méghozzá mindezt a lehető legmagasabb színvonalon találjuk meg benne, ugyanakkor a ház építése során használt alapanyagok és beépített technológiák azt is biztosítják, hogy 21. századi életformánk luxusának ára végre ne legyen az anyatermészet kára. A bárki által megrendelhető Noah House kifejlesztőjében, Blaskovich Ákosban hajózás közben fogant meg az ötlet. „Az alapötlet onnan jött, hogy amikor a Csendes-óceán-átkelésen hajóztam... minden luxuskörülményünk megvolt, ugyanúgy termeltük az energiát napelemekkel, akkumulátorokkal tároltuk, ivóvízkészítő berendezés csinálta a tengervízből az ivóvizet, szólt a rádió... Azon gondolkodtam, hogy ha ezt a kis hajót kirakom a partra, ugyanúgy működik, ott is tudsz benne élni, akkor a túlélés szigetéből meg kellene építeni a túlélés házát.”

A természetes építőanyagok reneszánsza

Közismert tény, hogy az építőipar ökológiai lábnyoma meglehetősen nagy. Ráadásul az ipari módon előállított építőanyagok többsége (beton, kerámia stb.) egy bontás során veszélyes hulladékká válik, azaz életciklusa lejártával is terhelést jelent természeti környezetünkre. A természetes építőanyagok azonban sohasem válnak természetidegenné.

A kő mint építő- és burkolóanyag például számos olyan előnnyel rendelkezik, amelyet nem is gondolnánk róla, ráadásul kül- és beltérben egyaránt változatosan használható. A kő mellett a fa, a vályog, a nád, a szalma is a legősibb természetes építőanyagok közé tartozik, melyek korszerű felhasználására ma is számos lehetőség és megoldás kínálkozik.

Építkezés során érdemes mérlegelni ezek előnyeit, és ahol lehet, alkalmazni is őket, lévén a trendek a természetesség irányába mutatnak. Ki gondolná például, hogy a klímabarát természetes építőanyagok piacain szédítő bővülés figyelhető meg szerte a világon? Pedig így van. A mészkő termékek piaca például minden tíz évben csaknem megduplázódik az 1990-es évek óta, ami egyértelmű jelzés arról, milyen irányba is mozognak a múló divathullámokon túlmutató piaci trendek.

Hogyan segít a mészkő az éghajlatváltozás hatásainak ellensúlyozásában?

Napjaink legújabb kihívását a globális felmelegedés miatt egyre szélsőségesebbé váló időjárási viszontagságok jelentik. A klímaváltozás elleni fellépés mindinkább legszemélyesebb közügyeink egyikévé válik. A kő ebben is segítségünkre van. Nemcsak azért, mert a természetes kövek felhasználása jár a legkisebb ökológiai lábnyommal, hanem azért is, mert a világos mészkövek például rendkívül előnyös hőtani tulajdonságokkal is rendelkeznek.

Az ebből készült burkolatok ugyanis a forró nyári napsütésben sem akkumulálják a hőt, hanem visszaverik a hőterhelés jelentős részét.

Tanulságos, hogy míg a világos mészkővel burkolt felületek gyakorlatilag mindig a levegőével azonos hőmérsékleten maradnak – legyen szó fal, tér- vagy teraszburkolatról –, addig egy 40 Celsius-fok közeli nyári kánikula esetén a kerámia vagy a beton térkőből készült burkolatok több mint 55, a sötét faburkolatok pedig (az aszfalthoz hasonlóan) akár 65 fokosra is felhevülhetnek.

Otthon a jövőben

Ma már számos lehetőség kínálkozik arra, hogy lakhatásunk ökológiai lábnyomát csökkentsük. Az ehhez szükséges technológiák (hőszigetelő rendszerek, megújulóenergia-termelést biztosító berendezések, klímabarát épületgépészeti megoldások, korszerű és természetes építőanyagok) mind-mind rendelkezésre állnak ahhoz, hogy azokból ki-ki a maga kedve szerint alakítsa ki azt a mixet, amelyben a lehető legÖKOkomfortosabban tudja elképzelni az életét. Minden jövőépítőnek ezért is érdemes körültekintően tájékozódnia, hiszen ma már szinte minden adott ahhoz, hogy klíma- és környezetbarát módon tudjunk élni anélkül, hogy évszázadokat lépnénk vissza az időben.

A ma emberének különben sem vissza, hanem előre kell lépnie ahhoz, hogy számunkra élhető formában meg tudjuk védeni természeti környezetünket.

Márpedig ebben szinte minden azon múlik, milyen elvárásaink vannak saját és közös jövőnkkel szemben. Itt van hát az ideje a tájékozódásnak, az ábrándozásnak és az okos cselekvésnek.

Neked ajánljuk
Ez a világ legnagyobb passzívház-projektje Már termeli az áramot az ajkai naperőmű Cukorbeteg gyerekek és felnőttek száma Magyarországon (2003-2017) Szavak helyett lépések – klímakonferencia a régiónk országaival Áder: Magyarország a klímaváltozás nyertesei között lehet
Forrás: Világunk & Értékeink Magazin
Vissza
Hírfolyam