Hőhullámok a városok árnyékos oldalán
Az EU lakóépületeinek 19 százaléka túlmelegszik a nyári hónapokban, egyes országokban ez a szám az 50 százalékot is elérheti. A szigeteletlen, kevés ablakkal vagy éppen sok ablakkal, de megfelelő árnyékolással nem rendelkező lakásokba a hőstresszre legérzékenyebb csoportok szorulnak be – és ez különösen igaz a koronavírussal kapcsolatos óvatosság idején.
A túlmelegedő lakás nem csak kényelmi kérdés. A 2019-es nyár extrém hőhullámai csak Nagy-Britanniában 892 járulékos halálesetet eredményeztek, az áldozatok gyakran saját otthonukban vagy gondozó intézményekben lettek rosszul – hívják fel a figyelmet a lakhatási szegénység és a hőhullámok kapcsolatával foglalkozó európai kutatók a Conversation oldalán megjelent írásukban.
Teljes terjedelmében a Energy and Buildings című folyóiratban publikálták azt a kutatást, amelyben Gdańsk, Szkopje, Prága és Budapest területén több ezer háztartást vizsgáltak meg, hogy azonosítsák a túlmelegedésre leginkább hajlamosító építészeti és berendezési sajátosságokat, és ezzel reményeik szerint hozzájáruljanak a 2020-as kánikula következményeinek enyhítéséhez.
A lakások átforrósodása valamennyi városban elsősorban a nagy tömbházakból álló, szegényebb csoportok által lakott kerületekben okoz problémát.
Az egyes házak sajátosságai nagyban befolyásolták a belső hőmérséklet alakulását. A nagy, déli, illetve nyugati tájolású ablakok, különösen megfelelő, külső árnyékolók hiányában nagyban hozzájárulnak a lakások átmelegedéséhez. A kutatás szerint különösen sokat szenvednek a megfelelő légmozgás hiányától a kis, kevés ablakkal rendelkező otthonok lakói. Az aszfaltból, illetve betonból épült otthonok a visszasugárzott hő miatt hajlamosabbak a felmelegedésre.
A kutatás szerzői szerint a környezet szempontjából fontos lenne, hogy a légkondicionálók arányát amennyire lehet, féken tartsuk, ugyanakkor a szegény háztartások számára nem is jelentenek reális megoldást. A külső árnyékolók, spaletták és napellenzők elterjedése, kiépítésének támogatása jelentős életminőség-javulást hozhatna, ahogy az is, ha a város minél több pontján elérhetőek lennének a rekreációt segítő zöldfelületek.
A kutatók emellett többek között a megfelelően szigetelt ablakokat és falakat, illetve a fényt visszaverő speciális festékek és fóliák használatát említik mint az épített környezetben megvalósítandó alkalmazkodás eszközeit.
.jpg)
