A klímaváltozást hajtó energiapazarlás visszafogásában, a klímakatasztrófa megakadályozásában a hőszigetelésnek is kulcsszerep jut

A 2030-as időpont mellett egy közelebbi határidőre már régóta készülnek a magyar szakemberek és beruházók: 2022. június 30. után már csak közel nulla energiaigényű épületek valósulhatnak meg, ráadásul az épület energiafogyasztásának egy meghatározott részét megújuló erőforrásokból kell fedezni – emlékeztet a Magyarországi Hőszigetelőanyag Gyártók Egyesületének közleménye az Octogonon.

Az épületekhez köthető kibocsátás nagyobb része – mintegy kétharmada – a hűtés-fűtéshez és az energiaellátáshoz, míg a fennmaradó rész az építési folyamatokhoz és az építőanyag-gyártáshoz kapcsolódó kibocsátás.

A jobb nem feltétlenül drágább

A megrendelők körében gyakori tévhit, hogy a vastagabb hőszigetelés sokkal magasabb költségeket jelent, de a mértéket rendszeresen túlbecsülik. A fix költségek (állványozás, ragasztó, dűbel, vakolat, munkadíj) magas részaránya miatt a kétszer olyan vastag hőszigetelés közel sem kerül kétszer annyiba. Átlagosan 15-25%-kal drágább, ugyanakkor duplán olyan hatékony.

Panelházakra vagy régi, szigeteletlen téglaépületek homlokzatára legalább 14-16 cm, de az új rendelet szerint inkább 20-22 cm vastag hőszigetelés a javasolt. 

A német Büro für Umweltchemie tanulmánya szerint környezeti szempontból a grafitadalékos polisztirolhab (az EPS) a leginkább ökotudatos választás – még a környezeti szempontból preferált kender, parafa vagy az ásványi szálas hőszigeteléssel szemben is. Az EPS a besorolás szerint „normál” hulladéknak számít, és 100%-ban újrahasznosítható. A hőszigetelés élettartama az épület élettartamával megegyező, és ez idő alatt a hőszigetelő képessége sem csökken – írja a promóciós anyag.

A hőszigeteléssel kapcsolatban a Hőszigetelj a holnapért! oldal támpontokat nyújthat az energiatudatos, költséghatékony és zöld hőszigetelés megvalósításához.