2021. augusztus 2., Lehel
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Gyomokból és rákhéjakból fenntartható biobeton

A Central Saint Martins-diplomások, Brigitte Kock és Irene Roca Moracia együttműködéséből született betonszerű burkolólapok új „gazdasági és ökológiai” értéket adnak az invazív fajoknak.

A csempék anyaga, amelyet a kutatók biobetonnak neveznek, egy őshonos japán növényből és a homárra hasonlító amerikai rákok héjából készül. Ezen a rákok nem őshonos fajok az Egyesült Királyságban, és rengeteg ökológiai és gazdasági kárt okoznak.  A japán knotweed egy fafajta, amelyet az 1800-as években vezettek be az Egyesült Királyságban, de emberi kontroll nélkül rendkívül gyorsan terjed, így nemcsak a helyi flórára, de az infrastruktúrára is veszélyt jelent.

Kock és Moracia azáltal, hogy hasznosítják őket, ösztönözni kívánják eltávolításukat, elősegítve a helyi biodiverzitás helyreállítását.

Az invazív fajok eltávolítása és ellenőrzése az Egyesült Királyság számára évente körülbelül 1,8 milliárd fontba kerül, és a begyűjtött élőlényeket elégetik, eltemetik vagy egyszerűen a kukába helyezik. A tervezőpáros elmondása szerint ők nem egy új iparágat akarnak bevezetni, csupán kreatívan újrafelhasználni a jelenlegi rendszer által termelt hulladékot.

Az elkészítés módjától függően az anyag számos különböző felületet ölthet fel, imitálva a nyers beton, a kő vagy a márvány finom erezetét Fotó: Brigitte Kock és Irene Roca Moracia/dezeen.com

Az elégetett knotweed fa hamuja kötőanyagként funkcionál, míg a hagyományos kőzetek vagy homok helyett aggregátumként porított rákhéjat alkalmaznak, mivel ezek megkövesedett szenet tartalmazhatnak.

Vízzel és zselatinnal kombinálva ezek az összetevők erős, homogén anyagot hoznak létre, amely hő és szintetikus színezék nélkül megköt.

A projekt jelenleg gyerekcipőben jár, és Moracia becslései szerint „évek munkájára” lesz szükség egy szabványosított termék létrehozásához. Ennek az egyik legnagyobb akadálya az, hogy az építési szabályokat és az invazív fajok ártalmatlanítására vonatkozó szabályokat meg kell változtatni a kereskedelmi használat érdekében, hiszen jelenleg az invazív fajokat veszélyes hulladékként jelölik meg, miután eltávolítják őket, ami megnehezíti újrafeldolgozásukat nyersanyagként.

Neked ajánljuk
Rekordgyorsan, minimális anyagfelhasználással épült fel egy iskola Malawiban A fenyő magas világpiaci ára adhat esélyt egy új magyar építőanyagnak 45 ezer műanyag palackból épült közkönyvtár Ghánában Bőrvédő gyógynövények kánikula idejére Mennyit nyerhet vele a Tesla, ha mindenki használhatja a Superchargereket?
Tovább a forrásra: kp.hu
Vissza
Hírfolyam