A környezettel kíméletes, de mit tehetünk, hogy a fülünkhöz is az legyen?
A hőszivattyú az egyik legfenntarthatóbb hűtési és fűtési megoldás. Elterjedésükkel azonban egy új problémával találjuk szemben magunkat: a külső egységek zajterhelésével. Hogyan helyezzük el a kültéri egységet, hogy gazdaságos berendezésünk üzemeltetése ne keserítse meg szomszédaink életét?
Egy levegős hőszivattyú esetén talán a legfontosabb összehasonlítási kritérium a befoglaló méret, a zajterhelés, illetve a hatásfok/hatékonyság. Ugyanakkor sokan túlzottan is félnek a hőszivattyú keltette zajoktól, jobban, mint az egyébként indokolt lenne – derül ki az Ezermester cikkéből.
Sajnos sok esetben a szakemberek sem mérik fel kellő körültekintéssel, hogy a kültéri egység felállítási helyének megválasztásával vajon tényleg a legideálisabb elhelyezésre kerül-e sor a működés közben keletkező zajhatások kapcsán.
Sokszor nem a gép saját zajterhelése jelenti a nagyobb gondot, hanem a nem megfelelő elhelyezésből adódó problémák, a visszavert zajok.
Az előnytelen talajfelületek – mint például a betonjárda vagy aszfaltfelületek – a hangnyomásszint növekedéséhez vezetnek a visszaverődés miatt. Ezenkívül főként a szomszédos függőleges felületek száma növelheti jelentősen a hangnyomás szintjét.
A hőszivattyú elhelyezésekor fontos szempont, hogy az uralkodó széliránnyal szembe ne fújjon a gép, illetve azt is el kell kerülni, hogy a levegő kiáramlása közvetlenül a szomszéd felé történjen. A testhanggátlás érdekében a kültéri egységet gumibakra kell telepíteni, a gép bekötésénél pedig gumikompenzátor vagy megfelelő belső keresztmetszettel rendelkező flexibilis cső használatára van szükség.
A hangnyomás szintje növényzettel borított felületekkel (pl. füves vagy bokrokkal telepített felületek) hallhatóan csökkenthető, építészeti akadályokkal, például a megfelelő irányban elhelyezett hangelnyelő fallal pedig a zaj terjedését akadályozhatjuk.
A zajvédő paravánok kialakításáról az Ezermesterben részletesen tájékozódhatunk.
