Inkább méregetjük a költségeket, mint a fűtésünk környezeti lábnyomát
Egy brit kutatóügynökség nemrég annak járt utána, hogy vajon mennyivel hajlandóak az emberek többet fizetni a fenntartható fűtési rendszerekért.
A brit kormány azt tűzte ki célul, hogy 2028-tól évente 600 ezer háztartás álljon át hőszivattyús fűtési rendszerre a gáz helyett. Ehhez készített felmérést a Behavioural Insight Team csapata, hogy lássák, mennyire reális piaci áron ennek a célnak az elérése, illetve mennyi kedvezményt kellene biztosítania a kormánynak ahhoz, hogy elég sok háztartás váltson – ismertette a G7.
Azt kérdezték a lakosságtól, hogy ha egy éven belül ki kellene cserélniük a gázalapú fűtési rendszerüket, akkor mit választanának, ugyanúgy gázt, vagy átállnának hőszivattyúra? A gáz kiépítése és üzembe helyezésének költségét fixen 2000 fonton (a valós áron) tartották, a hőszivattyúét viszont 2–12 ezer font között mozgatták.
Az eredményeik azt mutatják, hogy akiknek a valós árak között kellett választani, még azoknak is nagyjából 25 százaléka inkább a drágább megoldást, a hőszivattyút választaná.
Jelentősebb kedvezménnyel a lakosságnak több mint 40 százaléka szavaz a hőszivattyú mellett – 56 százalék viszont még akkor sem ezt választaná, ha ugyanannyiba kerülne, mint a földgázos rendszer.
Az ellenzőket főleg a későbbi magas havi díjak riasztják el, de az is visszatartó erő, hogy az emberek nem értik, hogyan működik a hőszivattyú, és nincsenek meggyőzve róla, hogy ez valóban környezetkímélőbb alternatíva a gázhoz képest.
Így a kutatás összességében arra jutott, hogy bár jelentős számban vannak olyanok, akik szívesen váltanának hőszivattyúra akár a jelenlegi piaci árakon is, kizárólag rájuk alapozva a brit kormány nem tudja elérni a céljait.
