2022. május 21., Konstantin
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Egy Kádár-kocka is lehet fenntartható – egy új építésű társasház is lehet szennyező

Míg a régi épületállomány esetében elsősorban az energiahatékonyság hiányából fakadnak a kibocsátások, addig az új építésűeknél kiegyenlítődik, sőt megfordul ez az arány – mutat rá Másfélfokon megjelent elemzésében Szalay Zsuzsa, Gröller György és Szilágyi Artúr.

Nyerünk vagy vesztünk a kibocsátások terén az új építésű épületekkel? – teszi fel a kérdést Szalay Zsuzsa okleveles építészmérnök, amelyre az életciklus-elemzés módszere adhat választ. Új építésű házak esetén nagyobb az építőanyagok gyártásából eredő energiafelhasználás, cserébe viszont kisebb lesz a használat energiaigénye:

ideális esetben az új építőelemekkel beépített energiatöbblet kevesebb, mint a ház 50-100 év alatti fogyasztáscsökkenése, ami a szén-dioxid-kibocsátásra is igaz.

Egy mai, korszerű lakóház esetén a magas energiahatékonyságnak köszönhetően az épület megépítésének üvegházhatásúgáz-kibocsátása már közel megegyezik az 50 év alatt várható energiahasználat kibocsátásával.

Ezért fontos, hogy olyan megoldásokat keressünk, amelyekkel csökkenteni lehet a beépített anyagok környezetterhelését.

Ha az eredeti vasbeton szerkezetek helyett más, kisebb környezetterhelésű, de azonos műszaki értékű anyagokat használunk, például falazóblokkot vagy kerámia béléstestes födémet, az anyagokhoz kötődő kibocsátások akár 20%-kal alacsonyabbak is lehetnek.

Az építőanyagok mennyiségének csökkentésére kézenfekvő megoldás a meglévő, rossz állapotban lévő lakásállomány mélyfelújítása is. A hőszigetelő anyagok legyártása ugyan kibocsátással jár, de az épület használata során energiamegtakarítást okoznak, és a teljes életciklusra nézve összességében kedvező a használatuk.

Egy Kádár-kocka energetikai felújítása esetén a külső falak és a padlásfödém utólagos hőszigetelése klímavédelmi szempontból nagyjából 1 év alatt megtérül: 1 éves energiamegtakarítás fedezi a hőszigetelések legyártásával járó kibocsátásokat.

Az elemzés készítői az építési anyagok tekintetében rámutatnak: egy épület környezetterhelésének  jelentős részét teszik ki a külső és belső falak. A mai hőtechnikai követelményeknek megfelelő, különböző téglafalak között viszonylag kicsi a különbség, ugyanakkor egy a Magyarországon szinte elfeledett építőanyag, a vályog használatával harmadára tudjuk csökkenteni a kibocsátásokat.

Fotó: Kwangmoozaa/iStock/Getty Images Plus
Neked ajánljuk
Fenntartható beton készítésével kísérletezik a Facebook Az emelkedő tengerszint világszerte gondolkodásra készteti az építészeket Energiapozitív szálloda épül Norvégiában Rekordmeleget hozott a május Franciaországban Lépésről lépésre halad Japán afelé, hogy valóban az óceánba engedjék a fukusimai szennyvizet
Tovább a forrásra: masfelfok.hu
Vissza
Hírfolyam