2022. május 23., Dezső
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Tudatosabb anyaghasználatra lenne szükség az építőiparban

Az építőipar jelentős környezeti hatásokkal működő ágazat, éppen ezért szükséges minden anyag lehető leghosszabb felhasználására, ismételt beépítésére vagy újrahasznosítására törekedni – a körforgásos szemlélet építőipari vonatkozásairól volt szó az Építőipar 2022 konferencia egyik kerekasztal-beszélgetésében.

A Portfolio beszámolója szerint a konferencián dr. Boros Anita, a Greenology Zöldinnovációs Fenntarthatósági Tudásközpont vezetője hangsúlyozta: az építésgazdaság rendkívül fontos fenntarthatósági szempontból, hiszen amellett, hogy a globális GDP 6%-át adja az ágazat, a szociális tényezőkben – többek között a lakhatásban is – nagy szerepet játszik.

Ugyanakkor jelentősége egyben azt is jelenti, hogy a környezetre is nagy terhet ró:

az üvegházhatású gázok kibocsátásának 40%-áért, a primer energiafelhasználás 50%-áért, a keletkező hulladék 30%-áért, az édesvíz-felhasználás 15%-áért felelős ez az iparág.

Boros Anita felhívta rá a figyelmet: a változáshoz szükséges lenne, hogy az ágazat szereplői megbízható adatokkal rendelkezzenek az építőanyagokról, egyelőre ugyanis nem áll rendelkezésre egy egységes, a fenntarthatósági ismérveket is leíró adatbázis. 

Az Építőipar konferencia közönsége szerint a körforgásos gazdaság leglényegesebb eleme az, hogy az elhasznált anyagokat újrahasznosítsuk (51%), illetve hogy az anyagok minél hosszabb ideig használatban maradjanak (43%). Ugyanakkor Horváth Bálint, a Holland Királyság Nagykövetségének regionális körforgásos gazdasági szakértője szerint a lebomló anyaghasználat lenne a legfontosabb:

Nem fog segíteni, ha az elsődleges nyersanyagtól elfordulunk a másodlagos felé, mert nincs annyi nyersanyag, amit a végtelenségig tökéletesen visszaforgathatnánk– ráadásul minden nyersanyag megmunkálása energiát igényel.

A szakértő szerint ezért is lenne fontos, hogy minél tovább tartsuk használatban az egyébként lebomló anyagokat.

Boros Anita rámutatott: számos nemzetközi példa van előttünk, ahol már az ösztönzőket is átállították az életciklus-elméletre, és egy épület megépítésének az egyes szakaszai nem darabolódnak szét a különböző szakterületek érdekei alapján, hanem az egészet egyben kezelik a tervezéstől egészen az üzemeltetésen át a lebontásáig. Erre a nézőpontra lenne szükség Magyarországon is.

Fotó: Eloi_Omella/E+/Getty Images
Neked ajánljuk
Fenntartható beton készítésével kísérletezik a Facebook Az emelkedő tengerszint világszerte gondolkodásra készteti az építészeket Energiapozitív szálloda épül Norvégiában Az óceánok változó hőviszonyai hatással lesznek az időjárás-előrejelzésre is Négy ország a tengeri szélenergiáért, a gázimporttól való függés ellen
Tovább a forrásra: portfolio.hu
Vissza
Hírfolyam