2018. október 16., Gál
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

A gyerekek menthetik meg a Földet, csak érdekelje őket a dolog

Britt Crow-Miller, az Arizonai Egyetem fenntarthatósággal foglalkozó kutatója a Huffington Postban ír arról, miért csak az embertársainkkal kapcsolatos viselkedés alapelveit sajátítjuk el gyermekkorunkban, és mit tehetünk azért, hogy az új generációk a földi ökoszisztéma többi tagja felé is nagyobb érzékenységgel forduljanak.

Aldo Leopold amerikai ökológus és filozófus 1949-ben jutott arra következtetésre, hogy míg a társadalom többi tagjával szembeni viselkedésünket szigorú morális előírások szabályozzák, a nem emberi világgal való kapcsolatunkban ilyenek nem léteznek. Úgy vélte, ahelyett, hogy a földi élővilág csúcsára helyezzük magunkat, a növényeket, az állatokat, az embereket és a talajt is magában foglaló tágabb közösség tagjaként kéne tekintenünk magunkra.

A természettel való kapcsolatunk jellege nagyon korán eldől: egy 2006-os kutatás szerint azok a gyerekek, akik 11 éves koruk előtt sokat játszanak a szabadban, valószínűbb, hogy érzékenyek lesznek a természetet érintő kérdések iránt.

A gyerekek hatalmas kíváncsisággal jönnek a világra, és az ismeretekre és a világ megértésére a társas tanulás során tesznek szert.

Crow-Miller felidézi az első alkalmat, amikor 4 éves kislánya rácsodálkozott a természet titkaira. Egy zöld gyümölcsbogár lárvájára talált kertjükben, ami több napra elegendő kérdésre sarkallta: Hol lakik? Mit eszik? Mi eszi meg őt? És így tovább.

Zöld gyümölcsbogár Fotó: Jengod / Wikimedia Commons

„Ha ezt a nyitottságot és kíváncsi érdeklődést örömmel és bátorítással fogadjuk, további bogarak, fajok, lassan az egész élővilág izgalom és érdeklődés tárgyává válik.”

– teszi hozzá a szakember.

Az, hogy egy gyerek hogyan bánik egy bogárral vagy növénnyel, amikor először találkozik vele, talán nem tűnik annyira fontosnak. Pedig az emberen kívüli természettel való ismerkedés ezen első, korai és nagyon egyszerű alkalmai alapozzák meg a későbbiekben, hogy a gyermek önmagát mint egy nagyobb egész, az élővilág közösségének egy tagja élje meg, és tetteinek tágabb következményeit is felmérje.

Egy gyerek kíváncsiságát könnyű kielégíteni: elég, ha gyalogosan jut el a boltba, hogy a körülötte levő környezetben új dolgokat fedezhessen fel. Ugyanilyen kiváló lehetőség a kertgondozás, akár csak egy balkonládában termesztett pár zöldségpalánta segítségével.

Mutassuk meg mi is, hogy kíváncsiak vagyunk a minket körülvevő világra. Nem kell nagy dolgokra gondolni, már a közeli parkba tett séta vagy egy természetfilm közös megnézése is sokat jelent.

A szülők és tanárok előtt egyaránt ott a lehetőség, hogy a környezettel kapcsolatos etikus viselkedést a kultúránk részévé tegyék.

Mindannyiunknak tennünk kell azért, hogy megváltozzon az, amit a természetben elfoglalt helyünkről gondolunk. Fel kell ismernünk, hogy elszakadtunk a természettől. A pók a kertben, a villanyvezetékről diót dobáló varjú és a parkban lakó mókus mind egy lehetőség arra, hogy a gyerekeinket rávezessük a természet tiszteletére. Nem kockáztathatjuk meg, hogy vezető politikusok és fogyasztói tömegek újabb generációja nőjön fel a nem emberi világ iránti szolidaritás nélkül.

Neked ajánljuk
Környezetbarát szőnyegek és tárolók a rendezett gyerekszobákért Kukaland: játékosan a szelektív gyűjtésről Gyűjtögessük a parafa dugókat Mesterséges aszály indíthat migrációs hullámot Irakból Hét hónapnyi csapadék zúdult Franciaországra – az árvíz halálos áldozatokat is követelt
Tovább a forrásra: huffingtonpost.com
Vissza
Hírfolyam