Pelus nélkül felnövő babák? Lehetséges!
Az eldobható pelenkák korában már a mosható textilváltozatot választó szülők előtt is sokan fejet hajtanak, hiszen környezettudatos – és költségtakarékos – döntésükkel lemondanak az eldobható pelusok nyújtotta kényelemről. Az pedig, hogy egy kisbaba pelenka nélkül nőjön fel, sokak számára szinte elképzelhetetlen. Pedig a világ országainak több mint harmadában így van. Az eliminációs kommunikáció (EC) módszert bármely szülő könnyedén elsajátíthatja.
EC (elimination communication), vagyis eliminációs kommunikáció: újszülöttkortól alkalmazható módszer. Nagyon gyengéd, a lényege, hogy a gyermek ürítés előtti jelzéseit megfigyelve nem a pelenkába hagyjuk üríteni, hanem WC vagy egyéb felfogó eszköz fölé tartjuk.
Fotó: Pixabay
Az EC előnyei
- szorosabb kapcsolat alakul ki a szülő és a gyerek között;
- a szülő sokkal jobban érti a kicsi jelzéseit, aki sokszor sírással fejezi ki az ürítési szándékot is;
- a baba nem szokik rá a pelenkába ürítésre, hanem biztonságban érzi magát a bilin is,
- hamarabb lesz szobatiszta;
- nem utolsósorban pedig alkalmazásával óvjuk a környezetünket, és kíméljük a pénztárcánkat.
Bár az előnyei közt szerepel, az EC nem szobatisztaságra nevel.
A fókusz a kommunikáción, a gyermek igényeinek figyelembevételén van.
Nagyon megengedő módszer, amelynek nincsenek kőbe vésett szabályai. Sokan például utazáshoz vagy éjszakára még használnak biztonsági pelenkát, mások egész napra a babákon hagyják, de figyelik a jelzéseiket, és ha azokat sikerül elkapniuk, a pelus tiszta maradhat.
Hihetetlen, de igaz: a babák születésüktől fogva érzik és jelzik ürítési ingereiket, és képesek megtartani, illetve elengedni vizeletüket és székletüket. A pelenkás babák ezen reflexei – több más közismertebb reflexszel (pl. búvárreflex) együtt – elhalványodnak 6 hónapos koruk körül. Pedig az állatvilágban is sok fajnál látjuk, hogy a kicsik „a fészekbe nem piszkítanak”, és bizony ez az ösztön az embernél is megvan.
Az eliminációs kommunikációról itt olvashat bővebben.
