A klímaváltozás miatt több lány születik?
A melegebbé és kiszámíthatatlanná váló klíma az élet minden elemét átalakítja a mezőgazdaságtól a fertőző betegségek terjedéséig, a téli sportok ellehetetlenülésétől az ősz és a tavasz eltűnéséig. Félő azonban, hogy az éghajlatváltozás ennél sokkal mélyebben is hat ránk: átalakíthatja a szaporodásunkat.
Természeti katasztrófák idején általában több lány fogan, mint fiú. Fukuda Miszao és munkatársai, a Japánban lévő M&K Orvostudományi Intézet kutatói kimutatták, hogy az 1995-ös kobei, a 2011-es, Japán keleti partvidékét, illetve a 2016-os Kumamoto prefektúrát érintő földrengések (valamint 2011-ben a fukusimai atomerőmű balesete okozta megrázkódtatás) után 9 hónappal a fiú újszülöttek aránya 6-14 százalékkal csökkent.
Mindennek oka, hogy a fiú magzatok rosszabbul viselik a környezeti stresszt.
Itt stressz alatt nem pszichikai stresszt, hanem minden negatív hatású külső tényezőt értünk. A stressz pedig már a megszületés előtt is hat a fejlődő szervezetre, és a kiszámíthatatlan külső tényezők, illetve a hideg klíma nem kedvez a fiú magzatoknak.
A napokban az amerikai középnyugaton éppen történelmi fagyok tombolnak, és ezt is a klímaváltozás számlájára írják. Az időjárás tehát kiszámíthatatlanabbá válik, gyakoribbá válnak a szélsőséges éghajlati események, ez pedig a stresszt jobban tűrő lányok malmára hajtja a vizet.
Fukuda kutatócsoportja azt is felismerte, hogy azokon a területeken, ahol tartósan megemelkedik az átlaghőmérséklet, több fiú születik, míg ott,
ahol kiszámíthatatlanabbá válik az időjárás, és a hőmérséklet, illetve a csapadék vad ingadozásba kezd, megnő a lányok aránya.
E különbségek ugyanakkor nem feltétlenül tartósak, és más helyi faktorok (például a légszennyezettség és legfőképpen a szelektív abortuszok) könnyen elfedhetik a klímaváltozás hatásait. A fiú újszülöttek arányának japán földrengések után tapasztalt csökkenése például néhány hónapon belül megfordult, és az arány visszatért a rendes kerékvágásba.
