Tele a kuka? Válts mosható pelenkára!
Nemcsak a plazmatévék és az okosórák fejlődnek fénysebességgel az utóbbi időben, hanem a mosható pelenkák kínálata is. Egyre többen próbálnak környezettudatosan hozzáállni a gyerekneveléshez is, és egyre többen látják be: nem mindegy, mekkora terhet ró a környezetre gyermekük első 2-3 éve, ezért önként választják a kissé macerásabb mosható pelenkát az eldobható pelusok helyett. Gyakran fellángol azonban a vita: tényleg környezetbarátabb-e a mosható pelenka? Kalas Györgyi cikkében összeszedte az érveket.
Alapvetően három olyan ok van, amiért jó dolog mosható pelenkára váltani:
használata jóval környezetbarátabb, és sokkal kevesebb hulladék képződik, sokkal olcsóbb és jobb a baba bőrének is. Tény viszont, hogy időről-időre napvilágot látnak olyan tanulmányok, amelyek mindezen állításokat megcáfolják.
A leggyakrabban felmerülő kérdés a mosható pelenkákkal kapcsolatban, hogy valóban kevésbé megterhelő-e a környezetnek, mint az eldobható társa. Hiszen a mosás vizet és áramot, ráadásul a környezethez cseppet sem barátságos mosóport igényel. Alaposan körbejárva a témát azonban a válasz eléggé egyértelműnek tűnik:
néhány szabály betartásával rengeteg hulladéktól kímélhetjük meg a Földet, ha moshatóra váltunk.
Ráadásul korántsem kell ezt a témát úgy kezelnünk, mintha űrutazásra indulnánk, hiszen még az előző generáció nagy része is textilpelenkán nőtt fel, pedig a hetvenes években még automata mosógép sem volt.
Az a bizonyos szuper nedvszívó anyag
Az eldobható pelenkák csak a nyolcvanas években terjedtek el hatalmas gyorsasággal, ekkor fedezték fel ugyanis a SAP-ot, azaz a szuperabszorbens polimer nevű vegyületet, amely igen nagy mennyiségű folyadékot képes felszívni és magában tartani. A szuperabszorbens polimerek még nyomás hatása alatt is saját tömegüknél 30-szor több folyadékot képesek megkötni és megduzzadt, gumiszerű gél formájában megtartani. Ezt használják az egészségügyi betéteknél is, és eredetileg erre a célra fejlesztették ki Japánban, csak utána került át a babák popsijára.
Ez persze nem jelenti azt, hogy a SAP felfedezése előtte ne lettek volna eldobható pelenkák, hiszen az amerikai piacra már 1948-ban bevezette a Johnson & Johnson, a Pampers pelenka pedig 1960 óta létezik. Csak éppen ezek a pelenkák még óriási csomagok voltak, a szülőnek kényelmesek ugyan, de semmivel sem kisebbek egy hagyományos pelenkánál, ezért nem lettek olyan népszerűek, mint szuper nedvszívó társaik. A SAP segítségével viszont a babapopsik csinos csomagot kaptak.
Simán 6600 eldobott pelenka gyerekenként
És bármennyire szárazon tartja is a baba bőrét, eldobható pelenkából így is
átlagosan 6 darabot használunk el naponta, ami azt jelenti, hogy egy évben nagyjából 2200 darabot adunk a gyerekre, és dobunk a szemétbe.
A legtöbb gyerek valamikor 2 és 3 éves kora körül válik szobatisztává, számoljunk tehát 2,5 évvel, ami azt jelenti, hogy összesen legalább 5500 pelenkát dobunk ki a kukába gyerekenként. Egy bölcsis csoport esetében tehát az eldobott pelenkák száma már 60 000 darab – ennyi hulladékkal indítja az életét 12 bölcsődés gyerek.
A becslések szerint évente csak Amerikában 27,4 milliárd darab, azaz 3,5 millió tonna eldobható pelenka kerül a lerakókra, és ennek többsége nem bomlik le.
A cikk a tudatosvasarlo.hu oldalon folytatódik tovább.
.jpg)
.jpg)
