Érzékenyebbek az újszülöttek a társas viszonyokra, mint eddig gondoltuk
Magyar kutatók először igazolták, hogy a beszédre specializált agyterületek már születéskor azonosítják az emberi kommunikációt, még akkor is, ha maga az újszülött nem vesz részt az interakcióban. A felfedezés új perspektívát nyit a nyelv fejlődésének megismerésében.
Számtalan állat- és növényfaj képes információt közölni (pl. vészjelzések, illatok kibocsátásával), de a jeleket még legközelebbi emberszabású rokonaink is az „itt és most” vonatkozásain belül értelmezik. Csak mi, emberek azonosítjuk be magát a kommunikációs szándékot, függetlenül a pillanatnyi környezeti körülményektől – számol be az elte.hu az új magyar kutatás eredményről, amely a Scientific Reportsban is megjelent.
A nyelvevolúció kapcsán eddig egyetlen elmélet sem tért ki arra, hogy vajon a kizárólag az emberre jellemző kommunikációs információátadás érzékelésének képessége velünk született-e. Forgács Bálint és kutatótársai most erről számoltak be a Scientific Reportsban.
„Azt már tudtuk, hogy az újszülöttek beszédre specializálódott agyterülete képes a beszédből »kivonni« a nyelvi szerkezetet – mondja az ELTE Kognitív Pszichológia Tanszékének kutatója. – Feltételeztük, hogy az agyterület további titkokat is feltár, ha a kisbabáknak párbeszédeket mutatunk.”
A kísérletben a kutatók hangszórókon keresztül háromféle módon játszottak le szavakat újszülötteknek. Az egyik esetben két különböző hang ismételt váltakozva szavakat, a másikban egy hang mondott ki egymás után különböző szavakat, a harmadikban pedig a hangok visszhangszerűen ismételték egymást. A bal frontotemporális régió (ideértve a Broca-területet) abban az esetben volt a legaktívabb, amikor különböző hangok ismételtek felváltva szavakat.
„Ez azt jelzi, hogy a nyelvi feldolgozást végző agyterületek már a születéskor aktívak, és nem kizárólag a nyelv struktúráját azonosítják, de a funkcionális nyelvhasználatra is érzékenyek – mondja Gervain Judit, a Padovai Egyetem kutatója. – Úgy tűnik, hogy ez a veleszületett rendszer az anya-csecsemő kettősön kívül eső, azaz harmadik felek közti információcserét, kommunikációt is érzékeli.”
Az eredmények szerint tehát velünk született mechanizmusok révén lehetünk képesek az emberi kommunikáció beazonosítására, ami új perspektívát nyit a nyelvevolúcióra is.
Forrás: elte.hu
A kutatás elsőként mutat rá, hogy az újszülöttek nemcsak azt képesek követni, ha valaki interakcióba lép velük, de azt is, ha a környezetükben lévő emberek egymással interakcióban vannak, akár úgy, hogy ők nem részvevői a kommunikációnak. Ez pedig azt mutatja, hogy az újszülöttek jóval érzékenyebbek a társas viszonyokra, mint korábban gondoltuk.
