2022. május 26., Evelin, Fülöp
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Érzékenyebbek az újszülöttek a társas viszonyokra, mint eddig gondoltuk

Magyar kutatók először igazolták, hogy a beszédre specializált agyterületek már születéskor azonosítják az emberi kommunikációt, még akkor is, ha maga az újszülött nem vesz részt az interakcióban. A felfedezés új perspektívát nyit a nyelv fejlődésének megismerésében.

Számtalan állat- és növényfaj képes információt közölni (pl. vészjelzések, illatok kibocsátásával), de a jeleket még legközelebbi emberszabású rokonaink is az „itt és most” vonatkozásain belül értelmezik. Csak mi, emberek azonosítjuk be magát a kommunikációs szándékot, függetlenül a pillanatnyi környezeti körülményektől – számol be az elte.hu az új magyar kutatás eredményről, amely a Scientific Reportsban is megjelent.

A nyelvevolúció kapcsán eddig egyetlen elmélet sem tért ki arra, hogy vajon a kizárólag az emberre jellemző kommunikációs információátadás érzékelésének képessége velünk született-e. Forgács Bálint és kutatótársai most erről számoltak be a Scientific Reportsban.

„Azt már tudtuk, hogy az újszülöttek beszédre specializálódott agyterülete képes a beszédből »kivonni« a nyelvi szerkezetet – mondja az ELTE Kognitív Pszichológia Tanszékének kutatója. – Feltételeztük, hogy az agyterület további titkokat is feltár, ha a kisbabáknak párbeszédeket mutatunk.”

Fotó: pexels.com/Rene Asmussen

A kísérletben a kutatók hangszórókon keresztül háromféle módon játszottak le szavakat újszülötteknek. Az egyik esetben két különböző hang ismételt váltakozva szavakat, a másikban egy hang mondott ki egymás után különböző szavakat, a harmadikban pedig a hangok visszhangszerűen ismételték egymást. A bal frontotemporális régió (ideértve a Broca-területet) abban az esetben volt a legaktívabb, amikor különböző hangok ismételtek felváltva szavakat.

„Ez azt jelzi, hogy a nyelvi feldolgozást végző agyterületek már a születéskor aktívak, és nem kizárólag a nyelv struktúráját azonosítják, de a funkcionális nyelvhasználatra is érzékenyek – mondja Gervain Judit, a Padovai Egyetem kutatója. – Úgy tűnik, hogy ez a veleszületett rendszer az anya-csecsemő kettősön kívül eső, azaz harmadik felek közti információcserét, kommunikációt is érzékeli.”

Az eredmények szerint tehát velünk született mechanizmusok révén lehetünk képesek az emberi kommunikáció beazonosítására, ami új perspektívát nyit a nyelvevolúcióra is.

A beszédre specializált Broca-régió már születéskor érzékeny magára az emberi kommunikációra is
Forrás: elte.hu

A kutatás elsőként mutat rá, hogy az újszülöttek nemcsak azt képesek követni, ha valaki interakcióba lép velük, de azt is, ha a környezetükben lévő emberek egymással interakcióban vannak, akár úgy, hogy ők nem részvevői a kommunikációnak. Ez pedig azt mutatja, hogy az újszülöttek jóval érzékenyebbek a társas viszonyokra, mint korábban gondoltuk.

Neked ajánljuk
Készítsünk sárgyűjtő helyeket a fecskék védelmében Június 2-ig bárki beleszólhat, merre terjeszkedjen a MOL Bubi Újbuda sem maradt új Bubi-állomások nélkül Sokallják a 480 farkast Svédországban, 170-re akarják csökkenteni Nemcsak a hordozórakéták, de a kibocsátásuk is az eget veri
Tovább a forrásra: elte.hu
Vissza
Hírfolyam