A vásárlásra úgy is tekinthetünk, mint szavazatra. Ilyenkor a pénzünkkel szavazunk, és jó esetben annak a cégnek adjuk, amelyik a morális érékeinket képviseli. Ez szép és fontos alapelv, amelyet a hétköznapokban is könnyű betartani, ha követjük a tudatos vásárló 12 pontját.
Csábítóbb volna alaposan lefújni a zümmögő vérszívókat valamilyen gyilkos áruházi rovarölő szerrel, de fenntarthatóbb megoldás, ha állandó odafigyeléssel megelőzzük berepülésüket, megtelepedésüket és szaporodásukat, és környezettudatos módon igyekszünk távol tartani vagy irtani őket.
Nincs bizonyítékunk rá, hogy a műanyag valaha is teljesen lebomlana, de azt már biztosan tudjuk, hogy idővel aprózódik, ahogy a mesterséges polimerek széttöredeznek. És arra is számos kutatás felhívta a figyelmet, hogy az így keletkezett mikroműanyagok már a bolygónk teljes felszínén megtalálhatók.
A bolygónkon elképesztő tempóban szaporodik a szemét, és bár egyre több megoldás születik arra, hogyan hasznosíthatjuk újra másodnyersanyagként a kihajigált dolgok nagy részét, azért nagyon fontos volna csökkenteni a megtermelt hulladék mennyiségét is. De hogyan tehetünk ezért mi magunk?
Bár már több mint 10 éve bátorítanak rá a mosógépgyártók, és a mosószerek túlnyomó többsége is alkalmas volna erre, az európaiak egy friss felmérés szerint mégsem mosnak 30 fokon vagy annál alacsonyabb hőmérsékleten. Ezzel az energiapazarlással tulajdonképpen semmibe veszik a klímaváltozást?
Az ember által okozott klímaválság korában, a bolygónk legkülönbözőbb vidékein egyre gyakrabban fellépő vízhiányt megtapasztalva egyre nagyobb hangsúlyt kap természetes erőforrásaink tisztelete, ezen belül is ivóvízkészleteink védelme. De vajon védjük-e valóban ivóvizünket?
Bár különböző fórumokon egyre több szó esik a fenyegető környezeti katasztrófáról, az egyes nemzetek és gazdaságok mégis csak nagyon óvakodva tesznek lépéseket az olyan globális problémák kezelése érdekében, mint az ember által okozott klímaváltozás vagy az ökológiai rendszerek sérülése.
A „nem fogyasztás”, a „zero waste” és Földünk erőforrásainak megkímélése jegyében idén inkább hanyagold a később úgyis csak szemétté avanzsáló húsvéti asztali díszeket, és hajtogass nyuszikat a terítéshez használt textilszalvétákból!
„A KSH 2019-es adatai alapján az egy főre jutó napi vízhasználatunk több mint 35 ezer liter volt” – ezzel a sokkoló adattal indítja cikkét a player.hu. Ezt a rengeteg vizet azonban nem a zuhany alatt állva vagy a poharunkba töltve fogyasztjuk el, vízlábnyomunk jelentős részét a mosás
A folyamatos fűtés – ha az nem megújuló energiával történik – nemcsak a bolygónknak, de a pénztárcánknak sem tesz jót. Szerencsére vannak olyan praktikák, amelyek segíthetnek abban, hogy a lakás melege ne vesszen el, és a beltéri hőmérséklet csúcsra járatott fűtés nélkül is kellemes maradjon.
A szobanövények az otthon élő díszei, arról azonban kevesen tudnak, hogy a gyönyörű zöldellők nemcsak szebbé varázsolják a lakást, hanem a mentális egészségre is jó hatással vannak. 
A hamar sötétedő, hideg téli időszakban egyre többen követik a dán hygge életérzést, amelyet leginkább egy gyertyás-pokrócos otthonosságérzéssel lehet legkönnyebben leírni. A leégett gyertyákat azonban nem kell feltétlenül kidobni, hiszen néhány egyszerű trükk segítségével új életet kaphatnak.
A banánhéj túl értékes ahhoz, hogy a szemetesbe dobjuk: káliumban gazdag szerves trágya, amely megfelelően előkészítve kiegészítő tápanyagot jelenthet a növények számára. Egy ember évente átlagosan 12 kg banánt majszol el, egy négyszemélyes háztartásban kb. 400 banánhéj landol a kukában.
Fertőtlenítő- és tisztítószerekért nem szükséges boltba menni, akár mi magunk is elkészíthetjük ezeket. Természetes összetevőkből állnak, hatékonyak, és bármikor bevethetők a baktériumokkal, szennyeződésekkel szemben. 
Noha már hosszabbodnak a nappalok, a tavasz még várat magára picit. Néhány jól összeválogatott virágcsokorral azonban nem csupán a télbe csempészhetünk egy kis színt, de a virágokból később illatos házi pot-pourrit is készíthetünk, egészen egyszerűen. 
Szobanövényeket gondozni kellemes kikapcsolódás, és az otthont is felüdítik a zöldellő levelek: az élmény azonban nem kizárólag azok kiváltsága lehet, akik világos lakásban élnek. Léteznek ugyanis olyan szobanövények, amelyek nem igényelnek sok napsütést. 
A karácsonyt az ünnepi illatok varázsolják igazán idillivé – boltban vásárolt méregdrága, sokszor a környezetre is kártékony hatású aeroszolok helyett érdemes kipróbálni azokat a kellemes aromájú illatosítókat, melyeket néhány perc alatt mi magunk is elkészíthetünk. 
A Fővárosi Vízművek adatai szerint egy ember egyszeri kádban fürdés alkalmával 75-100 liter vizet használ el, zuhanyzással pedig 20-40 litert. Mutatjuk azokat a könnyen alkalmazható praktikákat, amelyekkel egyszerűen csökkenthetjük a vízfogyasztásunkat. 
Sajnos több olyan, boltban kapható fogkrém is van, amely mesterséges édesítőket, fluoridot, triklozánt, glicerint és nátrium-lauril-szulfátot tartalmaz. Mutatjuk, hogyan lehet pillanatok alatt 100 százalékban természetes fogpasztát készíteni házilag. Ez is érdekelhet...
Vegyszermentes tippek hangyainvázió ellen
Az összefogásra képes társadalmak a járvány és a klímaváltozás ellen is hatékonyabban veszik fel a harcot
Klímaváltozás: visszatérünk az 50 millió évvel ezelőtti pliocén klímába?
Rovarirtó okozhatott halpusztulást Japánban
Több a műanyag a sóvirágban, mint a hagyományos tengeri sóban
Gazdaság
Fellebbez a Shell
Gazdaság
Újra pályázhatnak a hazai zöld cégek
Dizájntrendek
Hazai dizájntermékek segítségével hasznosul a Horvátország partjait szennyező hulladék
.jpg)
Mindenki Mindenkiért
Jótékonysági futás a bajai kórházért
