A balkonnak is van egy ideálja: a szerelemvirág
Ilyen névvel, mint a szerelemvirág, egy növény akkor is felkelti a figyelmet, ha történetesen nincs kisebb labdányi, világoskék színű, tartós virága. Sőt, gondozni sem ördöngösség! Ezek után szinte érthetetlen, miért nem virágzik néhány példánya minden teraszon.
A Dél-Afrikából származó növény az amarillisz rokona, de a családon belül elszigetelt kis csoportot alkot. Egyetlen faja van, igaz, hogy az rögtön két színváltozatban: kékben és fehérben is létezik. A hangzatos Agapanthus tudományos név váratlan módon a görög agapé (szeretet) és a szintén ismerősen csengő anthosz (virág) szavakból áll össze.
A növény gyökereket fejleszt, amelyekkel sűrűn átszövi cserepét. A pangó vizet nem bírja, ezért válasszunk neki lapos alátétet! Hosszú, keskeny levelei egyenesen a gumós gyöktörzsből fejlődnek. A tő terebélyes lombozatot nevel, majd a levelek között megjelennek a bimbók. Ezek akár másfél méter magasra is kiemelkednek, és csak ott bontakoznak ki az őket védő fellevélből.
Nincs olyan erkély, balkon vagy terasz, ahol ezek a légiesen elegáns, mindeközben óriási virágok ne kaphatnának szerepet! Ráadásul a növény – ellentétben például a hagymásokkal – virágzás után sem hagyja abba a növekedést, hanem újabb leveleket hajt, így egyetlen tő éveken át virágozhat.
Az Agapanthust csak elvétve lehet megtalálni kertészetekben, így nehéz megteremteni az állomány alapjait. Ha viszont már van egy anyatövünk, akkor otthon is könnyen szaporítható, hiszen szorgalmasan neveli a sarjakat. Elég ezeket átültetésnél leválasztani, és némi előnevelés után már tovább is ajándékozhatjuk a különleges virágot. Az átültetésnél érdemes figyelni, mert a szerelemvirág kifejezetten nem kedveli a nagy, tágas cserepet. Akkor virágzik a leggazdagabban, ha szűk edényben szinte nyomorog.
Télen tökéletesen megfelel neki a világos és fagymentes lépcsőház. Ekkor elég havonta, nyáron viszont kétnaponta kell öntözni. A szerelemvirág nem igényel különösebb gondozást, de az elhervadt virágzatokat érdemes levágni. Ha ezt elfelejtjük megtenni, akkor őszre fekete repítőkészülékes magokat nevel, amelyek szépen ki is kelnek majd a közeli erkélyládákban. Mivel azonban sarjakról könnyebb szaporítani, és úgy hamarabb lehet virágzó a tő, általában nem érdemes vesződni a magvetéssel.
Tavasszal távolítsuk el a tövekről az elszáradt leveleket, hogy szebbek és könnyebben öntözhetők legyenek. Kártevők, kórokozók ritkán jelennek meg az Agapanthuson. Ősszel a fagyok beállta előtt kell védett helyre vinni az edényeket.
