2020. január 27., Angelika
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Milyen a jó komposzt?

Ma, amikor a fenntarthatóság kulcskérdéssé vált, nagyon fontos, miként kezeljük azt a sok hulladékot, amit egy háztartás termel. Az otthoni szemét nagy része ugyanis újrahasznosítható, ha szelektíven gyűjtjük. A szerves hulladékból például kiváló komposzt készíthető, amit utána a kertben felhasználhatunk trágyaként, hiszen nagyszerű tápanyagforrás – mutat rá írásában Ribáry Éva.

Egyáltalán nem mindegy, hogy a talajba milyen anyagok kerülnek, ezért ahol lehet, kerüljük a vegyszeres műtrágyát vagy tápoldatokat. Ezeket remekül helyettesíti a komposzt, amit nem véletlenül neveznek a kertészek zöld aranynak is.

Mi kerülhet a komposztba, és mit ne tegyünk bele?

A komposzt a komposztálás végterméke, azaz a szilárd, morzsalékos, földszerű, tápanyagban gazdag anyag. A komposztba gyakorlatilag bármilyen szerves eredetű konyhai vagy kerti hulladék belekerülhet.

Mehet bele a konyhai zöldhulladék, a zöldségek és gyümölcsök szára, héja, tojáshéj, kávézacc, de még a teafilter is.

A jó komposzt elkészítéséhez fél, de akár egy év is szükséges lehet Fotó: Pixabay

Ugyanígy beletehetjük az olyan háztartási és kerti hulladékot, mint a kartonpapír, az elszáradt virágok vagy az elhasznált virágföld, illetve a levágott füvet és a lehullott leveleket is.

Semmiképp se tegyünk azonban a komposztba nagy gallyat vagy faágat, ételmaradékot, beteg növényt, követ, üveget, csontot, állati tetemet, vegyszert és gyógyszert, valamint diófa, vadgesztenye és a tűlevelűek levelét. Ezek ugyanis olyan vegyületet tartalmaznak, amelyek károsak a talajra.

Hogyan készül a komposzt?

Az eljárás egyáltalán nem bonyolult, azonban a jó komposzt időigényes, kb. 6–12 hónap szükséges az elkészüléséhez. Viszont megéri kivárni, mert olyan, tápanyagban gazdag trágyát készíthetünk a konyhai és kerti szerves hulladékot felhasználva, amiért igen hálásak lesznek a növények a kertünkben.

A komposztáláshoz tulajdonképpen csak egy megfelelő tárolóra van szükségünk, hiszen magát a folyamatot a természet végzi el.

Amire szüksége lesz még: zöld vagy nedves összetevők, száraz vagy barna szerves hulladék, oxigén és nedvesség, azaz víz. Utóbbi beindítja a komposztálás folyamatát, az oxigén pedig lebontja a szerves hulladékot, amelynek eredményeként létrejön a komposzt.

A jó komposzt szellős és nedves, ezért ügyeljünk arra, hogy a komposztláda elég magas legyen, mert a nagyon tömör komposzt esetében rothadás jön létre, ugyanis nem kap elegendő oxigént. Érdemes ezért időnként átforgatni, átszellőztetni a komposztot. Az arányokra is figyelni kell, a legjobb, ha nagyjából fele-fele arányban van benne zöld és barna alapanyag is, ekkor lesz a legtáplálóbb a humusz.

Neked ajánljuk
Beporzókat minden kertbe! Te is megfogadtad, hogy környezettudatosan vágsz neki az új évnek? Gyötrő kérdések a gyűjtőedény felett Lefolyótisztítás házi praktikákkal Davosban fújt riadót a német kancellár
Tovább a forrásra: evamagazin.hu
Vissza
Hírfolyam