Mindenütt jó, de legjobb otthon...
2020. április 10., Zsolt
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Egy kis merengeni való csendes ünnepi estékre

Hajlamosak vagyunk forradalmi, korábban sosem látott gyakorlatként gondolni azokra az erőfeszítésekre, amelyeket a hulladékmentes, környezetbarát háztartásunk kialakításáért teszünk. Pedig valójában a problémák, amelyek ellen küzdünk, meglehetősen fiatalok. 

Akár valóban megtörtént, akár nem, érzékletesen fejezi ki az energia- és nyersanyaghasználattal kapcsolatos szokásaink gyors változásait az a történet, amit magyarul a Kislábnyom Hírlevél tett közzé.

Egy idős amerikai hölgy a bevásárlás végeztével éppen hazaindult volna, amikor a fiatal pénztárosnő javasolta neki, hogy legközelebb hozzon magával saját bevásárlószatyrot, mert a műanyag zacskók szennyezik a környezetet.

A hölgy elnézést kért, és megjegyezte, hogy fiatalabb korában még nem volt elterjedt ez a „zöld dolog”. „Igen, ebből vannak ma a problémák – válaszolta a pénztároslány –, hogy az Önök generációja nem törődött vele, hogy megmentse a környezetet a jövő generációk számára.” Az idős hölgy azt mondta, igaza van – az ő generációja tényleg nem foglalkozott „zöld dolgokkal”.

Ugyan a tejes-, szódás- és sörösüvegeket mind visszavitték a boltba, a bolt pedig visszaküldte azokat a palackozóba, ahol kimosták, sterilizálták és újratöltötték őket, azaz újra lettek használva. De „zöld dolgokkal” nem foglalkoztak.

Az élelmiszerboltban a vásárolt dolgok barna papírzacskókba kerültek, amit aztán számtalan módon hasznosítottak újra a háztartásban. Amellett, hogy kiváló szemeteszsák lett belőle, gyakran azzal borították be az iskolai könyveket is. Azokat a köztulajdonban lévő tankönyveket, amelyeket az iskolában kaptak használatra, és meg kellett óvniuk a rongálódástól.

Fotó: pxfuel.com

A pelenkákat még mosni kellett, és nem eldobni. A gyerekek megörökölték egymástól a ruhákat, és nem kaptak mindig újat. A konyhában mindent kézzel kavartak és gyúrtak, nem volt minden konyhai műveletre egy elektromos ketyere. Ha törékeny dolgot kellett feladni a postán, nem buborékfóliába, hanem régi újságpapírba csomagolták. 

Az emberek forrásvizet, csap- vagy kútvizet ittak, amikor megszomjaztak, és nem használtak hozzá műanyag palackokat.

Ha a toll kifogyott, patront cseréltek benne, és a borotvában is csak a pengét kellett kidobni, nem az egész borotvát. De „zöld dolgokkal” nem foglalkoztak.

A fenti példákból nyugodtan szemezgethetünk – jól mutatják, hogy a (környezeti) javakkal kapcsolatos tudatos, beosztó magatartás sok generáció bevett szokása volt. Bízzunk benne, hogy a mai, új tudatosság a gyökerekhez való visszatérésnek, az elmúlt évtizedek pazarlása pedig múló divatnak bizonyul.

Neked ajánljuk
Egy mikrobiológus tanácsai a takarításhoz 8 egyszerű tipp a kevesebb élelmiszer-hulladékért Környezettudatos szájápolás – A bambusz/fa fogkefe Az államfő húsvéti üzenete: A türelem életeket ment! Ember- és környezetkímélő kertgazdálkodás 3. – Ültetés a mélymulcsba
Tovább a forrásra: kislabnyom.hu
Vissza
Hírfolyam