Finomak, szépek, tele vannak élettel, mint azt a nevük is mutatja. Könnyen és gyorsan előállíthatók 3-8 nap alatt. Igen széles a felhasználásuk. A NaTuri kisfilmje azt mutatja be, hogyan kell csíráztatni, és hányféle módon lehet a csírákat fogyasztani.
Imádod a görögdinnyét? Akkor van egy jó hírünk: nem csak az íze finom, fogyasztásának számtalan szuper jótékony hatása van! Biztosak vagyunk benne, hogy míg falatozod nyári kedvencedet, eszedbe sem jut, mennyi mindennel hozzájárul egészséged megőrzéséhez.
Együnk az éghajlatnak megfelelő, Magyarországon honos dolgokat – ez volt az egyik alapszempont nagyszüleink egészséges étkezési szokásaiban, amelyre a szezonalitás volt a jellemző. Sok gabonafélét ettek: búzát, kölest, babot, hajdinát, sárga- és zöldborsót, lencsét. Napi étrendjük nagy részét a zöldségek és hüvelyesek, illetve kismértékben húsból készült ételek tették ki.
A fülledt nyári melegben kisebb a szervezetünk kalóriaigénye, és egy-egy kisétkezést könnyen felcserélünk gyümölcsre, zöldségre, joghurtra, turmixra. De valahogy azért a főétkezéseket meg kell oldanunk, lehetőleg tápláló, gyorsan elkészíthető fogásokat szervírozva a családunknak.
Tíz tippet gyűjtött össze a vinoport.hu annak kapcsán, hogy a borkedvelők hogyan válhatnak környezettudatosabb borfogyasztók. Legyen szó a helyi borról, a parafa dugóról, a szódáról, a biciklis bortúráról vagy arról, hogy a megnyitott palack bort nem muszáj rögtön a lefolyóba engedni.
Míg 2010-ben az egy főre jutó éves átlagos mézfogyasztás 30 dekagramm volt, addig hét évvel később már 80 deka lett. Nyugat-Európától azonban még mindig el vagyunk maradva.
Számtalan terméket úgy reklámoznak, mint „egészséges ételt”, pedig közel sem olyan egészségesek, mint állítják. Íme, néhány közülük, amelyet egy kis konyhai munkával magunk lecserélhetünk valóban egészségesre.
Minél melegebb van, annál kevésbé kívánjuk a meleg, forró, nehéz ételeket. Kiváló nyári megoldást nyújtanak a hideg főzelékek, mert ellátnak tápanyagokkal, de nem terhelik túl az emésztőrendszerünket, és nagyon-nagyon finomak.
Tudod-e, hogy mit (v)eszel? Mit nevezhetünk valójában biónak? Mit nevezhetünk valójában ökónak? Íme, az egyszerű válaszok.
A különleges gyümölcsöket a fogyasztók mindig nagy kíváncsisággal fogadják. Ilyen lehet az új bogyós gyümölcs, a kék mézbogyó is. Hazánkban termeszthető, de egyelőre a szomszédos országokban van terjedőben.
Forró nyári napon jólesik egy könnyű, finom, hűsítő uzsonna. Különösen, ha egészséges hozzávalókból készült. Ezt a kedves gyümölcsnindzsát pillanatok alatt elkészíthetjük, és garantáltan a legrosszabb evő gyerekek is örömmel fogyasztják majd.
Kiváltképp a kisgyermekeknek szánt termékeknél fontos a körültekintés, a tudatos vásárlói magatartás, a termék származásának és jelölésének megismerése, valamint az, hogy ismeretlen élelmiszert ne vásároljunk – figyelmeztet ismételten a Nébih. Laboratóriuma legutóbb egy gyermekeknek szánt tortában mutatott ki határérték feletti színezéktartalmat.
– Anyu! Úgy ennék egy kis sárgadinnyét!
– Menj ki a kertbe, és szedj le néhányat! Ott a létra a garázs falának támasztva.
Ez ugyan nem egy tipikus párbeszéd, de ma már nem elképzelhetetlen, terjedőben vannak ugyanis a függőleges konyhakertek.
Három éven belül már éttermekben is felhasználják a mesterségesen, laboratóriumi körülmények között előállított húst, jelentette be kedden a Mosa Meat. A maastrichti egyetem kutatói 2013-ban mutatták be a világ első olyan hamburgerét, amelyhez a húst laboratóriumban hozták létre, öt évbe telt, mire kidolgozták a tömegtermelésre alkalmas technológiát.
A halfarmoknak köszönhetően rekordszintre futott a globális haltenyésztés, viszont a túlhalászás miatti pazarlás is hatalmas – derül ki az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) beszámolójából.
Az Adam Smith által alapított üzlethálózat egy céllal jött létre: hogy hasznosítsa a kidobásra szánt élelmiszereket, és ellásson mindenkit, akinek szüksége van rá. A Sheffield városában található üzletet önkéntesek segítik, a vásárlók száma pedig folyton növekszik.
A hazai lakosság fogyasztói szokásainak változása az egészséges és tudatos életmód irányába mutat, ugyanis a megkérdezettek azt állítják, hogy 2013-hoz képest több zöldséget, gyümölcsöt és hazai élelmiszert fogyasztanak. Élelmiszer vásárlása esetén a minőség, az ár-érték arány és a származási hely a három legfontosabb tényező a kutatásban résztvevők szerint – derül ki a K&H felméréséből.
Egy reprezentatív felmérés szerint a magyar fogyasztók jelentős része azt gondolja, hogy egyáltalán nem használ élelmiszeripari adalékanyagot az ételkészítés során, pedig igen. Ha kategóriánként nézzük, akkor még érdekesebb a helyzet: 90 százalék állítja, hogy nem használ térfogatnövelőt, pedig 80 százalék használ sütőport; 70 százalék állítja, hogy nem használ ízfokozót, de 60 százalékuk azért leveskockával főz.
Magyarországon egyelőre nem okoztak megbetegedést a fertőzött fagyasztott zöldségek, de az élelmiszerlánc-biztonsági hivatal arra hívja fel a figyelmet, hogy fogyasztás előtt alaposan főzze át mindenki a termékeket.
Gyakorlatilag minden egyes, a mindennapokban meghozott döntésünk hatással van a környezetre – nincs ez másképp azzal sem, hogy hogyan étkezünk. Kutatók most megállapították, mi kell ahhoz, hogy tényleg környezetbarát étrendet rakjunk össze magunknak. Bármennyire támadják is őket, kiderült, hogy a vegánoknak ebből a szempontból biztosan igazuk van: ők kímélik ugyanis a legjobban a bolygónkat.
