Arthur Potts Dawson brit mesterszakács öko-éttermeket üzemeltet. Az úriember még 2010-ben beszélt elképzeléseiről és projektjeiről egy TED konferencián (Technology, Entertainment, Design – Gondolatébresztő konferenciák globális sorozata, melyet egy non-profit alapítvány szervez). A chikansplanet.blog.hu oldalon 2013-ban íródott cikk tippeket ad étterem-tulajdonosoknak és háziasszonyoknak egyaránt.
A 3D-nyomtatás fontos szerepet játszhat a jövő táplálkozásában: személyes ízlésünk és biológiai szükségleteink szerint kidolgozott élelmiszerek várhatók. Kevesebb étel vész kárba, csökkennek a szállítási és a tárolási költségek.
A nyár nagyszerű lehetőség arra, hogy ismét friss fűszernövényekkel ízesítsük ételeinket. Ezek a növények nem olcsók, nagy mennyiségben pedig nem érdemes őket felhalmozni, hiszen pont a lényeg veszik oda, a frissesség. A megoldás, amit magunk is elvégezhetünk: hidratálás, szárítás, fagyasztás, só, cukor, szirup.
Miután egyre többen készítünk gyógynövényszirupokat, íme egy eljárás, amellyel természetes színekben pompázhatnak üveges kincseink. Az előfőzéssel elejét vehetjük valamely alapanyag romlásának, illetve megakadályozzuk a további feldolgozás (vagy tárolás) alatti íz-, illetve színváltozását anélkül, hogy a vitaminok és tápanyagok távoznának.
A jövőben azok is élvezhetik a brokkoli előnyös élettani hatásait, akik nem szeretik a zöldséget: ausztrál kutatók olyan brokkoliport fejlesztettek ki, amelyet kávék, turmixok, levesek készítéséhez és sütéshez is lehet használni.
Krisztus előtt 1000-ben született őseink biztos megdöbbennének, hogy vitamintablettákat fogyasztunk, különféle csokikat majszolunk, bizarrnak tartanák táplálkozási szokásainkat, a tudományosan kidolgozott étrendeket, a fenntartható gasztronómiát. A 2050-es év konyhájában ki tudja, nem tücsök és sáska, hús nélküli hús és hal nélküli vagy speciális gazdaságokban tenyésztett hal, sok-sok mikroalga, génmódosított és nyomtatott ínyencfalatok lehetnek-e majd jellemzők.
A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógynövény Szakosztálya 2018-ban a levendulát választotta az év gyógynövényének. A levendulát már az ókorban is használták sebek fertőtlenítésére és álmatlanság kezelésére. Bizonyítottan feszültségoldó, nyugtató hatású italt nyerhetünk belőle, gyomor- és bélpanaszokra is nagyon jó, gyulladáscsökkentő hatású, és még kekszet is lehet készíteni vele.
A Tudomány Kiadó Receptsarok kiadványaiból készült egy összeállítás olvasók által beküldött, egyedi, cukormentes, szénhidrátszegény nyári desszertekről, amelyeket „büntetlenül” fogyaszthatnak a vonalaikra vigyázók és cukorbetegek egyaránt.
Bár tudományosan még nem bizonyított, hogy pusztán a fűszerek gyógyítanának, arra azonban vannak meggyőző bizonyítékok, hogy néhány igenis jó hatással lehet a krónikus betegek állapotára. Íme tíz a legegészségesebb fűszerek és növények közül, amelyek többsége a magyar konyhák polcain is megtalálható.
Folyamatosan érnek meg a finomabbnál finomabb gyümölcsök, és nyílnak ki az ehető virágok, amelyekből kitűnő szörpöket lehet készíteni. A házi szörp előnye, hogy pontosan tudjuk, hogy friss, egészséges növény felhasználásával, akár tartósítószer- és cukormentesen készül. A bodzaszörp amellett, hogy nagyon finom, rendkívül egészséges is.
Medúzaevésre biztatják tengerkutatók az európaiakat, hogy meggátolják a tengeri csalánozó további elszaporodását. A német szövetségi kormány hivatalos portálján megjelent tudományos javaslattal a medúzák számának folyamatos növekedésére kínálnak megoldást: tegyék ízletessé a medúzahúst, így a többlet megevésével a túlszaporodás problémája is megoldódna.
A brit Tesco zöldségekről és gyümölcsökről spórolja le a fogyaszthatóság végső dátumát feltüntető címkét. Céljuk, hogy csökkentsék a pazarlást, és ne dobjanak ki olyan terméket, ami még ehető.
Elgondolkodtál már, mit jelent a Föld jövője szempontjából, ha messziről érkező gyümölcsöt, zöldséget veszel? Meg fogsz lepődni, mennyi kárt okoz, amíg több ezer kilométerről elérnek hozzánk ezek a termékek. Az egyik legjobb példa erre talán a szamóca, amelyből a hazai fogyasztás negyedét, több mint 3 ezer tonnát még éretlen állapotban, 3000 kilométerről hozatunk a mediterrán partvidékről.
A kovászt évezredek óta ismerte és használta az emberiség. A népi kultúrában olyan fontos volt, hogy az anyák ezt adták lányuknak ajándékba, amikor férjhez mentek. Vajon miért feledkeztünk el róla az elmúlt évtizedekben? A jó kovászhoz idő kell, a gyorsétterem-kultúra pedig nem kedvez ennek az ősi, lassú műfajnak. Pedig nem lett kevesebb időnk, csak rosszabbul osztjuk be. A kenyérkovász készítéséhez nyolc óra kell, ha este készítjük, reggelre megkel.
A lakásban tartott növények számtalan jó tulajdonsága közé tartozik a levegő tisztaságára és a lakás páratartalmára gyakorolt jótékony hatás. Jóval többre is képesek lehetnek azonban az ott élők egészsége szempontjából, nevelgethetsz például olyan változatokat is, melyeket akár el is lehet fogyasztani. Erre ráadásul korántsem csak a fűszernövények alkalmasak, de számos zöldségféle is jól tűri a beltéri termesztést.
Az álmosságtól alig látva reggel kibotorkálunk a konyhába, kezdjük a napi rutint. Feltesszük a kávét főni, kivesszük a margarint a hűtőből, elővesszük a vajazókést, nyúlnánk a kenyértartóba, amiben nincs kenyér, se kifli, se zsemle. Miért ilyen fontos az életünkben a kenyér, és mi a különbség kenyér és kenyér között?
Már a humusznak is van világnapja! 2010 óta minden évben május 13-án ünnepli a világ a csicseris zöldségkrémeket, mártogatókat, és étrendünk nagy lábnyoma miatt 2016. a hüvelyesek éve volt. Az fna.hu cikkében 20-féle krémet kínálnak csicserivel és más hüvelyesekkel, köztük az eredeti arab humuszt.
A cím nem a Pom Pom meséiből származik, de még nem is valami harmadvonalbeli sci-fi szereplőit idézi, bár kétségtelenül nyakatekert. Az adalékanyagok e fontos csoportja ugyan egy szóval is leírható, de vajon mit is végeznek valójában az antioxidánsok?
A Vackor Környezet- és Természetvédelmi Egyesület pár perces kisfilmjében Deák Albert „Éltető gabonakonyha” című bemutatóval egybekötött előadásából lehet látni egy részletet. Bár a felvétel nem túl jó, de van benne pár hasznos konyhai jótanács, ha pedig valaki rákeres az interneten a Vackor Egyesületre, szép példát láthat arra, milyen közösségi életet lehet élni a környezet- és természetvédelem jegyében.
A tönkölybúza az egyik legősibb magyar gabonafajta. Elképesztően értékes gabona, magas fehérje-, telítetlenzsírsav- és vitamin-, valamint antioxidáns-tartalma miatt már a középkorban megemlékeztek gyógyító hatásairól. Ismerjük meg jobban, és használjuk gyakrabban!
.png)
