2018. augusztus 17., Jácint
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

Heti egy húsmentes nap: fejenként évente 104 kilogrammal kevesebb szén-dioxid

A szakemberek szerint meg kellene adóztatni a húsfogyasztást, mert túlságosan környezetterhelő az állattenyésztés. Omlós csülök, sült libacomb, fűszeres gyros – és még hosszan sorolhatnánk a finom húsételeket, amelyekért sokunk rajong. De nagy árat fizet ezért a Föld, és fizetünk hamarosan mi is. Pedig mindössze heti egy húsmentes nappal már évente legalább 104 kilogrammal csökkenthetjük szén-dioxid-kibocsátásunkat, és ez nemcsak a bolygónak, hanem az egészségünknek is jót tehet.

Már egy ideje riogatnak a szakértők a bűnadó bevezetésének rémével, amely a világ számos országában ismert a dohányáruk és a szén-dioxid-kibocsátás kapcsán. Nemrégiben a nemzetközi befektetői szervezet, a londoni központú Haszonállat-befektetés Kockázat és Megtérülési Kezdeményezés bejelentette, hogy 5-10 éven belül különadót kell kivetni a húsokra.

Az ebből származó bevételt elsősorban az állattenyésztésből eredő környezeti terhelés enyhítésére akarják fordítani.

A globális nagyüzemi állattenyésztés és az erre alapuló élelmiszer-termelés összességében fenntarthatatlan és teljesen megújulásra szorul

– mondta el Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programfelelőse az M1 Kék bolygó című magazinjában.

Az állattenyésztés felel a világ gázemissziójának 15 százalékáért, és ez az arány a jövőben csak romlik, mert világszerte növekszik a húsfogyasztás. „Ha ugyanazt a gabonát közvetlen élelmezési célra használnánk, akkor legalább tízszer annyi embert lehetne ellátni élelemmel, mint hogyha ebből a gabonából takarmányt készítünk” – mondta a szakértő.

A túlfogyasztást kielégítő, nagyüzemekben nevelt állatok takarmányozásához rengeteg erdőt irtanak ki, hogy legyen elég hely szója- és kukoricatermesztéshez.

„Egyre inkább elfoglalják az esőerdők területeit a szójatermesztésre használt hatalmas  ültetvények. Dél-Amerikában akad arra példa, hogy az őslakosokat szinte megpróbálják elüldözni a területükről”

– tette hozzá Fidrich Róbert.

A nagyüzemi állattartó telepeken az állatok gyakran zsúfoltan élnek, valamint komoly gyógyszeres kezelésre szorulnak. A tenyésztők antibiotikumokat használnak, illetve nagyon elterjedt a különböző növekedést elősegítő hormonkészítményeknek a használata is, ami szennyezi a vizeket – mondta a szakértő.

Egy kilogramm marhahús előállításához – ha az állatok etetéséhez szükséges termények öntözését is figyelembe vesszük –  átlagosan 13 ezer liter, vagyis csaknem 93 teli fürdőkádnyi víz szükséges.

A változást azonban nem csak a világ vezetőitől és a szakemberektől kell várni, mi is sokat tehetünk.

Az a jó, ha minél több zöldség, gyümölcs van a tányérunkon, vagy esetleg hüvelyesek, amivel esetleg ki is válthatjuk a hús fehérjetartalmát, és nagyon fontos, hogy közelről érkezzenek, hiszen minél messzebbről van, annál több gond lehet vele

– mondta Antal Emese dietetikus.

Neked ajánljuk
A feldolgozott hús káros az egészségre - de mi az a feldolgozott hús? Lassan vegára vált a világ? Globális vita a húsadó körül A megújulók minden más energiaforrásnál olcsóbbak lehetnek Turbó fokozatra kapcsolt a villanyautó-gyártás Kínában
Tovább a forrásra: hirado.hu
Vissza
Hírfolyam