2018. augusztus 20., István
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

Mit fogunk enni 30 év múlva?

Krisztus előtt 1000-ben született őseink biztos megdöbbennének, hogy vitamintablettákat fogyasztunk, különféle csokikat majszolunk, bizarrnak tartanák táplálkozási szokásainkat, a tudományosan kidolgozott étrendeket, a fenntartható gasztronómiát. A 2050-es év konyhájában ki tudja, nem tücsök és sáska, hús nélküli hús és hal nélküli vagy speciális gazdaságokban tenyésztett hal, sok-sok mikroalga, génmódosított és nyomtatott ínyencfalatok lehetnek-e majd jellemzők.

Háromezer év emberi léptékkel óriási idő, de a technológia gyors fejlődésével, a 2050-re prognosztizált 9 milliárd földlakóval és a környezetváltozással lassan 30 is annak tűnik, ráadásul az amerikai üvegházhatású gázok kibocsátásának 10 százaléka a mezőgazdasághoz, azaz a növénytermesztéshez, állattenyésztéshez köthető.

Mit tegyünk, mit együnk, hogy ne csak túléljünk, hanem jól is éljünk bő három évtized múlva?

Évek óta megy a vita, hogy mennyivel környezetbarátabb kaják a bogarak, mint a húsok. Az viszont biztosnak tűnik, hogy 2050-ben nemcsak Délkelet-Ázsiában esznek tücsköt, szöcskét és hasonló ínyencfalatokat.

A tücsöktészta állítólag kifejezetten ízletes, és a közhely más ízeltlábúakra is áll: megfelelően elkészítve minden gourmand-csemege.

Tücsöktészta Fotó: i.pinimg.com

Laboratóriumban előállított húsok évek óta léteznek. Szintetikus marhahúst például állati szövetbe ültetett őssejtekkel hoznak létre. E táplálékok elkészítéséhez 7-45 százalékkal kevesebb energia kell, és 78-96 százalékkal kisebb az üvegházhatású gázok kibocsátása, mint a valódi marhahús esetében. A földhasználatról nem is beszélve, mert ott 99 százalék az esés.

A tömegtermelésre egy-két évtizedet kell várni, de egyes cégek néhány éven belül különleges, hús nélküli húsokkal lepnék el a boltokat.

A gond egyelőre az, hogy nem finomak. Ehetők, de semmilyen gasztronómiai élményt nem nyújtanak. Kutatóintézetek dolgoznak rajta, hogy változzon a helyzet.

Sokan eleve nem esznek disznót, marhát, tyúkot, birkát és így tovább, viszont a haltól nem idegenkednek. Pozitívum, hogy a halgazdaságok kevesebb energiát fogyasztanak, az uszonyosok pedig a tenyészállatok által elfogyasztott táplálék töredékéből is ugyanannyi fehérjét generálnak.

Ha megállítjuk a túlhalászást, 2050-ig sokasodnak, szaporodnak az állományok. Felvirágoznak a halgazdaságok, a középtávú jövő farmjaiban több lehet az uszonyos, mint a szarvasmarha.

De ha laboratóriumi módszerekkel, hús nélkül állítható elő hús, miért ne tehetnénk meg ugyanezt a halakkal? Képzeljük el, hogy a pontyfilé, tintahalkarika, szingapúri chilis rák nem tartalmaz pontyot, tintahalat, rákot… A NASA tudósai vizsgálják a lehetőséget, a kaliforniai New Wave Foods pedig vörös algából készítene szintetikus aprórákot. Biotechnológusok szerint a kamuhúsok sajnos nem oldják meg az éhező milliárdok problémáit, és csak a kiválasztottak luxustáplálékai lesznek.

A mikroalgák és más növények megkötik a szén-dioxidot, fehérje- és szénhidráttartalmuk miatt pedig táplálók is. Egyes fajok a szívre jó hatással lévő sok ómega-3 és más zsírsavakat tartalmaznak. Algákat persze már most is eszünk, csak Japánon kívül nem eleget…

A génmódosított ételek is ott lesznek 2050-ben a tányérunkon Fotó: pixabay.com

Természetesen a génmódosított cuccok sem maradhatnak le 2050 terülj, terülj asztalkámjáról.

Egyelőre sokan idegenkednek ezektől a termékektől, pedig biztonságosan fogyaszthatók, legyen szó kukoricáról, szójababról, krumpliról, repcéről, cukorrépáról és más növényekről, zöldségről, gyümölcsről. Rossz hír a kételkedőknek, hogy a technológia nem éri be ennyivel, a CRISPT/Cas-9 géneditáló csodaszerkezettel vírus-rezisztens disznók mellett nem rohadó almát is sikerült már előállítani. És ez csak a kezdet.

Egy ilyen jövőképből nyilvánvalóan nem maradhat ki az addigra már jó öreg 3D-nyomtatás és a printelt ételek sem. Ma még csak próbálkozgatnak velük, inkább csak kuriózumok, a NASA pedig tanulmányozza a világűrbeli felhasználási lehetőségeket, de három évtized alatt bármi megtörténhet.

2050-ben talán már tücsök- és algasalátát is nyomtatunk a kagyló nélküli kagyló mellé.

Neked ajánljuk
Lassan vegára vált a világ? Veszélyeztetett élelmiszerek, melyek eltűnhetnek az asztalunkról Ejtették New York keresetét az olajóriásokkal szemben A jégkorszakoktól a globális felmelegedésig: amikor az éghajlat írja a történelmet Cipzáras cifraságok
Tovább a forrásra: szuperfarm.hu
Vissza
Hírfolyam