2018. november 21., Olivér
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

A feldolgozott hús káros az egészségre - de mi az a feldolgozott hús?

Michael Mosley 1985 óta dolgozik a BBC munkatársaként. A BBC Earth csatornán a The Truth About Food egyik részében Mosley a húsfogyasztással kapcsolatos legendákat és tévhiteket járta körül: jó-e az ember számára a húsfogyasztás, jók-e az organikus húsok, vagy hogy mi a különbség vörös hús és feldolgozott hús emberre gyakorolt hatása között. Az Nlcafe.hu munkatársa, Andersen Dávid 2015-ben készített vele telefoninterjút.

Mosley a szenzációhajhász szalagcímekre mutogat, amelyek szerint a húsfogyasztástól megáll a szívünk, rákosak leszünk, hamarabb meghalunk, ráadásul közben még a bolygót is elpusztítjuk. Mielőtt bárki keresztes hadjárattal vádolná, Mosley-ról tudni kell, hogy felesége háziorvos, aki évek óta riogatta a vörös és feldolgozott húsok káros hatásaival. Az alapvetően szkeptikus természetű Mosley többek között ezért is kezdett vizsgálódni, hogy kiderítse: van-e alapja az akár egészségügyi szakemberek által is kész ténynek vett állításoknak.

– Ön Indiában született, ahol a konyha hagyományosan rengeteg zöldséget használ, nem beszélve arról, hogy a marhahús eleve tiltott, mivel a tehén szent állatnak számít. Ön hogy látja, lenne mit tanulnunk tőlük?

– A gond az, hogy ők tanultak el egy csomó rossz dolgot a nyugati kultúrákból: rengeteg gyorséttermi ételt és hasonlót fogyasztanak, ezért egyre több a túlsúlyos ember, és robbanásszerűen nő a II-es típusú diabétesszel küzdők száma is. Hatalmas probléma például, hogy rengeteg feldolgozott húst fogyasztanak.

– Itt álljunk meg egy pillanatra, és pontosítsuk, hogy mit értünk feldolgozott hús alatt, ez ugyanis nem biztos, hogy mindenki számára egyértelmű.

– Hogyne! A feldolgozott húshoz általában tartósítószereket, nitrátokat, rengeteg sót és egyéb anyagokat adnak hozzá. A probléma az, hogy jelenleg nem tudjuk pontosan, hogy ezek közül melyiknek milyen a hatása az egészségünkre hosszú távon. A szabályozás pedig elég laza, onnantól, hogy ráírják a nevüket a csomagolásra, ezek a termékek forgalomba kerülhetnek, noha nem tudjuk, hogy például mely tartósítószerek felelősek a szívbetegségekért vagy a belek daganatos megbetegedéseiért. A különböző hosszú távú tanulmányokból is csak annyit tudunk egyelőre, hogy a feldolgozott hús fogyasztása csak kismértékben növeli ezeknek a kockázatát, de hogy melyik összetevő okozza, azt nem ismerjük.

– Ezek szerint a vörös hús önmagában nem hordozza ezeket a kockázatokat?

– A vörös hússal és a csirkével nincsenek ilyen mértékű problémák. Ami a feldolgozott húst illeti, a legjobban talán az írja le a gondot, amit az egyik, általam megkérdezett szakértő mondott: minden 40 grammnyi feldolgozott hús, amit megeszünk, körülbelül egy órával rövidíti meg az életünket. Összehasonlításként: egy szál cigaretta elszívása kilenc órát vesz el tőlünk.

– A többi szakértő mit mondott?

– Rengeteg embert kérdeztem meg, körbeutaztam a Egyesült Államokat és Európát is. Beszéltem dr. Walter Willett professzorral, aki a Harvard egyetem táplálkozástudományi tanszékének vezetője, de beszéltem olyan szakemberekkel is, akik vegetáriánusok, beszéltem olyanokkal is, akik nyugodt szívvel fogyasztanak vörös húst vagy csirkét. Nagyon változatos véleményekkel találkoztam.

– Volt olyan, amiben a szakértők is egyetértettek?

– Nagyon érdekes dologra bukkantam: a vörös hússal kapcsolatos félelmek gyökerére. A helyzet ugyanis az, hogy az amerikai kutatások szerint a vörös hús valóban káros az egészségre, míg az európai vizsgálatok ennek épp az ellenkezőjét állítják. Ennek az az oka, hogy az amerikai marhákat általában ipari körülmények között tenyésztik. Ezek olyanok, mintha óriási autóparkolók lennének, ahol az állatokat kukoricával táplálják, de emellett kapnak növekedési hormont és antibiotikumokat is. Az EU-ban tenyésztett marhák jellemzően füvet kapnak, a hormon és az antibiotikum pedig tiltott.

– Ez azt jelenti, hogy a káros hatásokról szóló híresztelések – legalábbis Európában – nem helytállók?

– Pontosan. A közhiedelem java része az amerikai tanulmányok eredményein alapul, és ezek alapján általánosít. Fontos, hogy tudjuk, hol végezték el azokat a vizsgálatokat vagy kutatásokat, amelyekre aztán hivatkozunk.

– Gondolom, rengeteg rémtörténettel találkozott a kutatásai során. Mi volt a legaggasztóbb?

– Az, hogy a vörös hús fogyasztása jelentős mértékben növeli a szívroham és a rák kockázatát. Tulajdonképpen azt állította egy kutatás, hogy a vörös hús ugyanolyan káros az egészségre, mint a dohányzás. Ennek viszont az áll a hátterében, hogy egy tudományos szempontból nagyon hanyag vizsgálat hozott ilyen eredményeket. Ez általánosságban is probléma, sok az ilyen, rossz minőségű kutatás, kisméretű mintát használnak, kevés időt vesznek figyelembe, illetve nem számolnak egyéb tényezőkkel, amelyek az életmódhoz köthetők.

– Milyen tényezőkre gondol?

– Például ez az előbbi kutatás, amit említettem, nem vette számításba, hogy a vörös húst fogyasztók között jellemzően magasabb azoknak az aránya, akik alkoholt fogyasztanak és dohányoznak, különösen, ha a vegetáriánusokkal hasonlítjuk össze őket. Így nem csoda, hogy náluk gyakrabban fordul elő szívroham és rák.

– Van általános igazság? Vagy mostantól minden kutatási eredményben kételkednünk kell?

– Amiben az amerikai és európai kutatók is egyetértenek, az a feldolgozott hús egészségre gyakorolt káros hatása.

– Mi a helyzet az organikus és a nem organikus húsokkal?

– Vannak pozitív hatásai az organikus termékeknek, például hogy az ilyen gazdaságok jóval környezetkímélőbb módon működnek, de nem találtam perdöntő bizonyítékokat azzal kapcsolatban, hogy a nem organikus európai hús bármivel is rosszabb lenne. Egyébként érdekes terület ez a zöldségek esetében is: nem annyira lényeges, hogy organikus vagy nem organikus zöldségeket fogyasztunk, ennél sokkal fontosabb, hogy mennyi ideig álltak a polcon, mivel a vitamintartalmat ez nagyban befolyásolja. Bár a fagyasztott zöldségnek nem olyan jó az íze, mégis több vitamint tartalmaz, mint mondjuk egy olyan organikus darab, ami hosszú ideig állt a zöldségesnél. A lényeg az, hogy mindenből a friss a legjobb.

– Visszatérve az interjú elején elhangzott kérdésre, amelyre azt válaszolta, hogy Indiában egyre nagyobb problémákat okoz a feldolgozott húsok fogyasztása, mi a helyzet például Kínával, ahol szintén meredeken növekszik a húsfogyasztás?

– Itt sem a hús a legnagyobb probléma, hanem a cukor. Ez egyébként általános probléma a világ minden táján, de ha már Kínát kérdezte, a Távol-Keleten, sőt még a Közel-Keleten is. Nagyon sok cukros üdítőt fogyasztanak, illetve egyéb, magas szénhidráttartalmú élelmiszert. Vietnamban például annyira súlyos a helyzet, hogy a II-es típusú diabétesz miatt ma már több ember lábát kell amputálni, mint a vietnami háború idején összesen.

– Ez tényleg elég ijesztően hangzik. Mit gondol erről, a cukorral kapcsolatban is élnek hasonló tévhitek, mint a hússal?

– Ezt a The Truth of… sorozat folytatásában tervezem felderíteni, amit a cukor és a szénhidrát mögött rejlő igazságok feltérképezésének fogok szentelni.

Neked ajánljuk
Magyar vegánok petíciója az Aldihoz Kockázatosak a fekete élelmiszerek Kamuhúsok után itt vannak a kamuhalak is Több emelet magas hullámok pusztítottak Tenerifén WC-világnap: a szennyvízkezelést nem szabad félvállról venni
Tovább a forrásra: nlcafe.hu
Vissza
Hírfolyam