2018. augusztus 18., Ilona
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

ENSZ-jelentés: a kifogott halak harmada kárba vész

A halfarmoknak köszönhetően rekordszintre futott a globális haltenyésztés, viszont a túlhalászás miatti pazarlás is hatalmas – derül ki az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) beszámolójából. 

A július 9-én megjelent kétéves FAO-beszámoló alapján minden harmadik kifogott hal kárba vész – soha nem készítenek belőle ételt, soha nem esszük meg, mert vagy kidobják, vagy megrohad előtte.

A globális haltenyésztési csúcs főként az akvakultúrának, a különösen Kínában robbanásszerűen népszerűsödő halfarmoknak tudható be, a megevett halak fele ezekből a tenyészetekből származik.

A kései 1980-as évek óta alig változott a természetes környezetükben kifogott halak mennyisége. Mivel 2030-ban 20 százalékkal több halat fogunk enni, a farmok még fontosabbá válnak, a világ népességének növekedésével meghatározó szerepet játszanak a fenntartható élelmiszeriparban.

Haltenyésztés Kínában Fotó: flickr.com

Viszont a gazdaságokban tenyésztett állatok élelmezésére is nagyon oda kell figyelni, mert sokszor tengerekből, óceánokból származó szardíniával, szardellafélékkel stb. etetik őket, amelyek szennyezettek is lehetnek, ráadásul az etetésükre így elhasznált évi 20 millió tonna hal komoly veszteség.

Furcsa ellentmondás tapasztalható: egyrészt a hal milliárdok nélkülözhetetlen élelme, másrészt egyes régiókban (Földközi-tenger, Fekete-tenger, Csendes-óceán délkeleti része) a fajok kétharmadát túlhalásszák, gyakran engedély nélkül, és így az állomány folyamatosan csökken.

Nyugtalanító adat, hogy a világ óceánjaiban élő halak fele ipari méretű halászat áldozata lehet.

1961 óta az éves halfogyasztás kétszer nagyobb tempóban nő, mint a világ összlakosságának száma, azaz a halászat és a ráépülő iparág kulcstényező a FAO éhezés és alultápláltság nélküli világképében.

Az illegális halászat visszaszorítása a hosszú távú cél, a globális halállomány megőrzésének egyik alapfeltétele.

Halgazdaság a görögországi Saronic-öbölben Fotó: flickr.com

A jelentés kiemeli, hogy a globális fogás 35 százaléka vész kárba – ennek a negyede vagy túl kicsi állat, vagy nem kívánt fajta, és a halászhálókról ki- vagy visszadobják a vízbe. Többségüket azonban a megfelelő ismeretek vagy felszerelés, például hűtőberendezések hiánya miatt fogják ki feleslegesen.

A veszteségek csökkentése végett a FAO együttműködik fejlődő országokkal, például segédkezik a Tanganyika-tóból kifogott állatok szárításában, amellyel már 50 százalékkal csökkentették a károkat. Az Indiai-óceánon a rákok kifogásához használt jobb technológia 40 százalékos kárcsökkenéssel járt.

2016-os adatok alapján az elfogyasztott halételek 53 százaléka halfarmokról származik.

Az iparág kb. 60 millió személyt, 4,6 millió halászhajót, bárkát, csónakot alkalmaz, így egyes helyszíneken túl sok hajó próbál túl kevés halat fogni… A jelenség egyik következménye, hogy az elmúlt 40 évben megháromszorozódott a túlhalászott fajok száma.

A klímaváltozás sajnos szintén fontos szereplő, közrejátszik abban, hogy egyes fajok eltűnnek a trópusi vizekről, és mérsékeltebb időjárású környékekre vándorolnak.

A halászat viszont rendkívül fontos több melegövi ország gazdaságában, így ezek az országok komoly veszteségeket könyvelhetnek el.

Daniel Pauly, a kanadai Brit Kolumbia Egyetem tanára nagyon kritikus volt a korábbi FAO-jelentésekkel, mert szerinte az illegális halászatot nem vették figyelembe, és jócskán alulbecsülték a kifogott halmennyiséget. A mostanival viszont elégedett, az eddigi legjobbnak tartja, és a döntéshozók felelősségére figyelmeztet.

Neked ajánljuk
Környezetbarát szemlélet a táplálkozásban Kultúrafüggő a rovarok íze Merre tovább, Ázsia? A szárazság a régészek kezére játszott Nagy-Britanniában Jóval magasabb a Déli-óceán szén-dioxid-kibocsátása, mint azt eddig gondolták
Tovább a forrásra: szuperfarm.hu
Vissza
Hírfolyam