2018. december 14., Szilárda
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Amit ősszel elvethetünk, ne halasszuk tavaszra!

A novemberben elvetett magvak az őszi csapadékból vizet vesznek föl, megduzzadnak, s a tél végén, az időjárás enyhültével rövidesen csírázni kezdenek. A télálló zöldségek vetését ne hagyjuk tavaszra, mert az akkor szeszélyes időjárás kevés lehetőséget ad a munka gondos elvégzésre, és az időszerű teendők összetolódnak.

A petrezselymet – mélyen fölásott és gondosan elmunkált talajba – már október végén, november elején elvethetjük. A sárgarépa őszi vetése akkor időszerű, amikor a hőmérséklet már tartósan 5 Celsius-fok alá süllyedt. Ha hamarabb vetjük, akkor a magvak még a fagyok előtt kicsíráznak, és később, a nagyobb hidegekben elfagynak.

Ha tavaszra hagyjuk a vetést, hidegkezeléssel gyorsíthatjuk a sárgarépa és a petrezselyem csírázását is. A 15-20 Celsius-fokos hőmérsékletben duzzasztott magvakat tegyük ki kéthetes állandó fagyhatásnak. Ha túl meleg a tavasz, a hűtőszekrény mélyhűtőjében fagyaszthatjuk ki a magvakat. A homokkal kevert, hidegkezelt magot a talaj szikkadásakor azonnal vessük, enyhe időben már februárban is. A rövid tenyészidejű fajtákat 20, a hosszabb tenyészidejűeket 30 cm sortávolságra vessük, laza talajon 3, kötött talajon 2 cm mélyre. A gyökérzöldségekből tíz négyzetméterre 4-5 gramm magot számítsunk.

Novemberben, sőt enyhébb napokon még később is elvethetjük a zöldborsót. Az alacsonyabb termetű korai fajtákat 25, a magasabbra növő későbbieket 40 cm sortávolságra vessük. (Ez utóbbiaknak érdemes maradék kerítéssodronyból támrendszert is készíteni, így nagyobb hozamra számíthatunk, s a szedést sem kell olyan mélyre hajolva végeznünk.) Tíz négyzetméterre 20-25 dkg mag szükséges. Tél alá 8-10 cm-re, tavasszal 4-8 cm mélyre vessük.

Nem fagyérzékeny a vöröshagyma sem. Novemberben már letehetjük a dughagymákat 5-10 cm tőtávolságra a gyökérzöldségek sorközeibe. Így már áprilisban kezdhetjük a szedését zöldhagymaként. A nagyobb – 2,5-3 cm-es – hagymákat ültessük külön, és ezeket szedjük legkorábban, mielőtt magszárba szöknének.

Néhány tucat gerezdet a fokhagymából is duggassunk el a sorközökbe. Nem fagyérzékenyek, a gerezdek már ősszel gyökeret fejlesztenek, így tavasszal, az idő enyhültével azonnal fejlődni kezdenek. Őszi duggatással nagyobb lesz a termésünk. Ha tavasszal ültetjük, akkor lehetőleg már február végén, március elején, fagymentes napokon duggassuk el a gerezdeket.

Tagadhatatlan, hogy hordoz némi kockázatot a tél alá vetés, vagyis amikor közvetlenül a téli hideg időszak beköszönte előtt juttatjuk a földbe a zöldségmagot. Ám nem a hideg, hanem a meleg jelenti a rizikót. Ha a tél eleji fagyos időszak érkezését egy télközepi erőteljesebb felmelegedés követi, az addig szunnyadó magvak megduzzadnak a melegedő talajban, és ha ez az enyhe idő több napon át is tart, ki is csíráznak. Ha pedig a meleg időszak után ismét erős lehűlés következik, a zsenge csíranövénykék bizony el is fagyhatnak.

A tél alá vetés nem tévesztendő össze az őszi vetéssel, ez esetben ugyanis korábban, még az őszi szezon közepén vetjük el a magot. A saláta, a spenót és a sóska vethető ilyenkor: a növény még a tél beállta előtt kikel és megerősödik, így vészeli át a zord időszakot, kora tavasszal pedig már szedhető. Szintén ilyenkor duggatható a téli fokhagyma, illetve szaporítható a téli sarjadékhagyma is.

A tél alá vetett petrezselyemgyökér már vígan zöldell akkor, amikor a tavaszi vetésűnek még csak duzzad a magja. A petrezselyem mellett a zöldborsó tél alá vetésével is érdemes megpróbálkozni, de csak a rövid tenyészidejű, korai fajtákkal.

– kertész –

Fotók: pixabay.com, kertlap.hu, kertvarazsmagazin.hu, konyhakertesz.com

Neked ajánljuk
A sokszínű sárgarépa Egy magyar anyuka és kislánya nyűgözte le a világhálót Megmentheti a méheket, ha virágzó növényekkel vetjük be a termőföldeket Így kerülje el a felesleges szemetelést az ünnepek alatt Fenntartható befektetési alapot indít a Fidelity International
Tovább a forrásra: karpatinfo.net
Vissza
Hírfolyam