2018. november 19., Erzsébet
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Miből és meddig ehetünk még finomat?

Ha tudatosan figyelnénk rá, mi kerül az asztalunkra és a tányérunkra, nemcsak arról gondoskodnánk, hogy unokáink is ismerjék még a paradicsom vagy az eper igazi zamatát, hanem már most sokkal finomabbakat falatozhatnánk. De vajon miért nincs ezzel tisztában a magyar lakosság több mint kétharmada, és hogyan lehetne őket meggyőzni?

Többek között ez derül ki a Felelős Gasztrohős Alapítvány friss kutatásából, mely 500 fő online megkérdezésével készült a 18-59 éves városi lakosság körében. 

„Az elmúlt években újra nőtt az éhezők és a hiánybetegséggel küzdők száma a világon. Ezzel párhuzamosan a túlsúly is egyre nagyobb méreteket ölt. Ebben a kontextusban a tudatosság egyrészt jelenti azt, hogy odafigyelünk az ételek minőségére és tápanyagtartalmára, másrészt, hogy gyomrunk és egészségünk mellett gondolunk bolygónkra is.

„Minden, az élelmiszerrel kapcsolatos választásunkkal hatással vagyunk az ökoszisztémára, amelyben élünk, és a helyi, szezonális, esetleg biotermékek vásárlásával szívességet teszünk magunknak és a jövő generációinak”

– mondta el Plántek Lea, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) kommunikációs és sajtómunkatársa.

Forrás: gasztrohos.hu

Az életvitel szerepe

A lakosság 20%-a szimpatizál a bioétrenddel, további 30% környezettudatos fogyasztónak tartja magát, ugyanakkor a maradék 50%-ot nem érdekli sem a környezettudatosság, sem a fenntartható étkezés, és pazarló, élvezetorientált életmódján nem hajlandó változtatni. Világviszonylatban az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek egyharmada a kukában végzi, ezzel szemben több mint 800 millió ember éhezik a Földön.

Fontos lenne tehát értékként tekinteni és megbecsülni az ételt, valamint körültekintőbb, nem halmozó életmódot folytatni.

Étkezési alapanyagok terhelése a környezetre

Az élelmiszeripar által kibocsátott üvegházhatású gázok nagyban hozzájárulnak a globális felmelegedés által okozott extrém időjárási jelenségekhez. Számuk a ‘90-es évek óta megduplázódott. Az extrém szárazság, áradások, viharok mind hatással vannak az élelmiszeriparra, főleg azokon a területeken, ahol egyébként is problémás az alapanyagok megtermelése, és magas az alultápláltság aránya. Szerencsére életviteltől függetlenül

itthon a lakosság tisztában van a legfőbb alapanyagok környezetterhelésével: a válaszadók a pálmaolajat, az egzotikus gyümölcsöket és a vörös húsokat tartják a leginkább terhelőnek, míg a hazai szezonális gyümölcsöket és zöldségeket a legkevésbé.

Fenntartható forrásból származó alapanyagok és élelmiszerek előnyei

Fontos különbség, hogy amíg a környezettudatos fogyasztók és hedonisták leginkább a funkcionális előnyöket látják (nincsenek agyonvegyszerezve, egészségesebbek), addig

a bio-öko étrenddel szimpatizálók azzal is tisztában vannak, hogy ezek az élelmiszerek finomabbak.

Fontos lenne ezért minél szélesebb körben tudatosítani, hogy a fenntartható forrásból származó alapanyagokkal nemcsak óvjuk bolygónkat, hanem még ízletesebb, zamatosabb ételeket is ehetünk.

Fenntartható vendéglátóhelyek választása

A vizsgált célcsoportban még a hedonista szegmensbe tartozók 1/3-a is előnyben részesítené a Fenntartható Vendéglátóhely minősítéssel rendelkező éttermet, de a környezettudatos, illetve bio-öko étrenddel szimpatizálók körében ez az arány 46, illetve 61%.

Mivel a lakosság 1/3-a heti szinten, további 1/3-a havi szinten étkezik otthonán kívül (beleértve a menzát, kávézókat és gyorséttermeket is), a vendéglátóhelyek számára is fontos cél lehet a fenntartható alternatíva.

„Bizakodásra ad okot, hogy a lakosság sokkal nyitottabb lenne a fenntartható táplálkozás iránt, mint azt gondolnánk. Éppen ezért nagy felelősség hárul az élelmiszergyártókra, illetve a vendéglátóhelyekre, hogy a növekvő igényt kiszolgálják, és minél többen találhassanak fenntartható alternatívát” – fogalmazott Gergely Ferenc, a kutatást vezető független tanácsadó.

„Egyre nagyobb az igény és az érdeklődés a fenntartható étkezés iránt, de elszomorító, hogy a lakosság felét nem érdekli a fenntarthatóság.

A Felelős Gasztrohős Alapítvánnyal továbbra is azon fogunk dolgozni, hogy megmutassuk, mennyire számít, mi van a tányérunkon. Igyekszünk tovább bővíteni a fenntartható vendéglátóhelyek hálózatát is, amelyre egyértelmű igény mutatkozik” – mondta Varga Judit, a Felelős Gasztrohős Alapítvány vezetője.

Neked ajánljuk
Kockázatosak a fekete élelmiszerek Magyar vegánok petíciója az Aldihoz A „régi-új” fenntartható mezőgazdaság (videó) Megéri energiatakarékosra cserélni a háztartási gépeket Melegebbé és szárazabbá válik Svájc a globális felmelegedés miatt
Tovább a forrásra: wwf.hu
Vissza
Hírfolyam