2019. január 24., Timót
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

A klímaváltozás véget vethet a szarvasgomba-termesztésnek

A gasztronómiai csemege szarvasgomba termesztése jövedelmező iparág. A melegebb és szárazabb időjárással azonban meg is szűnhet a század végére, vagy még előbb. Egy skót egyetemen végzett kutatás a veszélyekre és a megelőző intézkedésekre hívja fel a figyelmet.

A fűszer jellegű gasztronómiai különlegességnek számító, Magyarországon is elterjedt szarvasgomba sokféle föld alatti gomba gyűjtőneve. Ezek a gombák szimbiózisban élnek a gazdanövénnyel, az erdei fák gyökereivel. A legenda szerint a szeptember-októberi párzás előtt álló gímszarvasok a 18. századi híres francia szakács, Brillat-Savarin által a „konyha gyémántjának” nevezett növénytől kapnak erőre.

Az olasz zenei romantika egyik jeles képviselője, Rossini „a gombák Mozartja”-ként beszélt róla.

„A gombák Mozartja” Fotó: wikipedia.org

A növényt termesztik is, gyűjtik is. A gyűjtéshez állatokat, például gombászkutyát, sertést is használnak. Termesztés szempontjából egyes tölgyfélék, a mogyoró, a törökmogyoró, a nagylevelű hárs, a gyertyán, a feketefenyő és az atlaszcédrus a legfontosabb gazdanövények.

A skóciai Stirling Egyetem kutatása szerint hamarosan vége a szép időknek, és a klímaváltozás miatt a jól jövedelmező szarvasgomba-termesztés mint iparág eltűnhet a század végére.

A melegebb és szárazabb éghajlat súlyos gazdasági, társadalmi és ökológiai következményekkel jár, ráadásul a folyamatot a gyakoribb hőhullámok, erdőtüzek, növényi járványok fel is gyorsítják.

A több száz millió fontnyi iparág gazdaságosságát szépen példázza a Tuber melansporum nevű szarvasgombafajta kilónkénti több mint 1100 fontos ára. Becslések szerint a milliók helyett a következő 10-20 évben 4,5 milliárdról is beszélhetünk majd. Már ha megmarad egyáltalán, mert a klímaváltozás és az európai szarvasgomba-termesztés kapcsolatát vizsgáló első kutatás sötét jövőt vázol fel.

„A legvalószínűbb forgatókönyv alapján 2071 és 2100 között 78-100 százalékkal eshet vissza a termesztés. Viszont ha a klímaváltozást kísérő egyéb tényezőket, például az erdőtüzeket is figyelembe vesszük, a hanyatlás hamarabb megtörténik.

Több száz millió font értékű iparágat kockáztatunk. Mivel a szarvasgomba-termesztés, gyűjtés, és a kapcsolódó tevékenységek történelmi és kulturális aktivitások, a hagyományok részei, még súlyosabb lesz a társadalmi-gazdasági hatás” – nyilatkozta a Stirling Egyetem Természettudományi Tanszékén végzett kutatás vezetője, Paul Thomas.

Thomas és munkatársai 36 év francia, spanyol és olasz szarvasgombatermését tanulmányozták. Az adatokat a helyi időjárással vetették össze, majd az eredményeket a legfejlettebb előrejelző modellekkel összekombinálták, és következtettek a klímaváltozás várható következményeire.

„Munkánk figyelmeztetés, hogy a változás nem a távoli jövőben fog bekövetkezni. Az eredmények egyértelművé teszik, mennyire fontos megelőző-védő intézkedéseket foganatosítani.

Az egyik lehetséges megoldás, ha a jövőben kedvezőbb éghajlatú területeken is létesítünk szarvasgomba-ültetvényeket. Újabb talajtakaró anyagokkal, megművelési módszerekkel mérsékelhető a talajhőmérséklet, megőrizhető a nedvességtartalom” – összegez a kutató.

Neked ajánljuk
Összefogás a fenntartható gazdálkodásért Szabó Gyuri bácsi módszerei az influenza megelőzésére természetes módon Mit tehetünk mi a méltányos kereskedelemért? (videó) Íme a szélturbina, amelynek futballpályányi lapátjai vannak Banántermesztés Dél-Koreában – fantasztikus vagy rémisztő?
Tovább a forrásra: szuperfarm.hu
Vissza
Hírfolyam