2019. november 22., Cecília
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Mit fogunk enni, ha még forróbb, szárazabb és zsúfoltabb lesz a bolygó?

Amanda Little környezetvédelmi újságíró, a nashville-i Vanderbilt Egyetem professzora új könyvében (The Fate of Food) azt a témát járja körül, mit fogunk inni és enni, amikor a – valószínűleg már rég visszafordíthatatlan – klímaváltozás miatt a hőség, a szárazság, az áradások, az erdőtüzek, az összevissza változó évszakok és egyéb környezeti körülmények radikálisan átalakítják majd a táplálkozásunkat.

Mit eszünk majd? Azt hol állítják elő? Hogyan, mivel és mennyit kell fizetnünk érte, és egyáltalán milyen lehetőségeink lesznek? Ha nem is omlik össze az emberi civilizáció, akkor is teljesen másfajta táplálkozásra kell majd átállnunk? Ahogy a szerző fogalmazott könyvében, az éghajlatváltozást egyre inkább megízleljük. Little a Voxnak beszélt arról, hogy mit fogunk enni, amikor a zöldségesek pultjairól majdnem minden megszokott élelmiszer hiányozni fog.

Az egyik legnagyobb probléma az, hogy miközben a szántóföldek területe csökken, a népesség nő. Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) jelentése szerint

a mostani trendek alapján a globális felmelegedés az évszázad közepére el fogja érni azt a küszöbértéket, ami után már az általunk ismert mezőgazdaság többé nem fog tudni ellátni nagyobb emberi kultúrákat.

Csakhogy már legalább ezer éve rendszeresen felmerül, hogy az emberiség kifogy az ehető élelmiszerből, eddig viszont mindig sikerült megoldani a problémát. Persze a fenyegetés most minden eddiginél nagyobb, de a megoldásra is sokkal több eszköz áll a rendelkezésünkre.

Bárány béget elhullott anyja tetemének közelében egy ausztrál gazda farmjának kiszáradt legelőjén, az új-dél-walesi Braidwood térségében 2018. augusztus 9-én. A helyi kormányzat az előző nap szárazság sújtotta térségnek nyilvánította Új-Dél-Wales egész területét, mert bár Ausztráliában akkor tél volt, 1902 óta nem esett olyan kevés eső az őszi hónapokban, mint 2018-ban
Fotó: MTI/Lukas Coch

Little szerint az élelmiszer-ellátás zavarai már szinte mindenhol láthatók, most például az egyesült államokbeli Közép-Nyugat szója- és kukoricatermesztői nem tudtak rendesen ültetni, mert óriási viharok árasztották el a mezőket. Az elmúlt években extrém időjárási jelenségek károsítottak meg vagy pusztítottak el olaszországi olajfaligeteket, franciaországi bormezőket, floridai és georgiai citrus- és barackültetvényeket, wisconsini és michigani alma- és cseresznyegyümölcsösöket, mexikói avokádófarmokat és tucatnyi egyenlítői ország kávé- és kakaófarmjait, illetve világszerte súlyos károkat okoztak a tejtermelőknek és állattenyésztőknek.

A legtöbben még csak azt veszik észre, ha a boltban a húszféle kukorica drágul a kedvezőtlen időjárás miatt. Például Nashville-be, ahol Little él, Georgia államból szállítanak barackot, de a barackfák a meleg telek miatt korábban virágoznak, ezért védtelenek a visszatérő fagyokkal szemben, így elpusztul a termés, ami pedig túléli, az kisebb és íztelenebb lesz.

A század közepére viszont sokkal komolyabb következmények lesznek: Indiában, Kínában, a Közel-Keleten és Délkelet-Afrikában a szárazság, az áradások és a változó évszakok nem kisebb árdrágulást vagy minőségromlást, hanem konkrétan tömeges éhezést fognak eredményezni. Jelenleg emberek tízmilliói néznek szembe éhezéssel legalább féltucat agrárországban.

Nem lesz pénzed borra és eperre

A klímaváltozásra legérzékenyebbek azok az élelmiszerek, amelyeknek nagyon különleges körülmények kellenek ahhoz, hogy jó legyen a termés. A többségnek ezektől az egyre megfizethetetlenebbé váló ételektől kell először elbúcsúzniuk:

  • kávé,
  • borszőlő,
  • olívabogyó,
  • kakaó,
  • bogyós gyümölcsök,
  • citrusfélék,
  • csonthéjasok.

A sok öntözést igénylő mandula és avokádó is megengedhetetlen luxus lesz, valamint a szarvasmarhákat tápláló lucerna és a zöld legelők is elérhetetlenné válnak, ha nem lesz elég víz.

A teljes cikk a 444.hu-n olvasható tovább.

Neked ajánljuk
A világ kávéfogyasztása 2012-2018 között Az emberek azt hiszik, a szemétből szedik ki – sikeres a „ronda zöldség” akció Angliában Elsőként térképezték fel a batátavírusokat hazánkban Globális szennyezésként kell kezelni az emberi zajt A világ legjobb utazási célpontjai közé választották az Országos Kéktúrát
Tovább a forrásra: 444.hu
Vissza
Hírfolyam