2020. szeptember 26., Jusztina, Pál
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

A jövő élelmiszere lehet az alga

3 milliárd éves Földünk legidősebb lakója az alga, amely ellenállt a földtörténet valamennyi katasztrófájának. Ez a növény a sarkvidék zord éghajlatát éppúgy elviseli, mint az akár 85 Celsius-fokos hévízi forrásokat. Földünk oxigénkészletének mintegy 90 százalékát ma is az alga, azaz a moszat biztosítja.

A folyókban, tengerekben, tavakban található algákat talán azóta fogyasztja az emberiség, amióta birtokba vette a Földet.

A dél- és közép-amerikai, ázsiai és óceániai ősi kultúrákban az emberek régen az életerejük fokozására, egészségük megtartására használták. Az aztékok „Isten ajándékának” is nevezték.

A tápanyagban gazdag algák a tengeri ökoszisztéma létfontosságú elemei. Külön előnyük, hogy élelmiszerként egész évben termeszthetők, nem igényelnek sem műtrágyázást, sem permetezést.

Több helyen is felmerült az ötlet, hogy mi lenne, ha az algákat bevetnék az emberiség táplálékainak kibővítésére?

Fotó: imune-alga.hu

Megoldhatná a globális éhezés problémáját, miközben csökkentené a klímaváltozást súlyosbító gázok mennyiségét”

– magyarázta a Popular Science magazinnak nyilatkozva Charles Greene professzor, a Cornell Egyetem légkörkutatója, aki részt vett a BECCS (bioenergy with carbon capture and storage) modelljének kidolgozásában. A módszer lényege, hogy a légkörben lévő szén-dioxidot megkötő növényeket termesztenek, majd ezeket elégetve elektromos energiát termelnek, az égéstermékeket viszont nem hagyják visszajutni a külvilágba, így kímélve a környezetet. Az említett növények égetése során felszabaduló szén-dioxiddal aztán olyan algákat táplálnának, amelyek tápanyagforrásként is hasznosíthatók. A kutatásban részt vevő szakemberek szerint így nemcsak az energiatermelést lehetne megoldani, de

2050-ig akkora mennyiséget lehetne megtermelni az algákból, ami több milliárd embernek biztosítaná a táplálékot.

Mivel csak simán a BECCS-módszer alkalmazásához az élelmiszer-termelésre használt termőföldekből kéne elvenni, módszerüket ezért egy A betűvel egészítették ki: az algák alkalmazásával így jött létre az ABECCS.

„Az ABECCS-módszer lényege, hogy eukaliptuszfákat ültetünk biomasszának, ezeket egy erőműben égetjük el, és megkötjük a kibocsátott szén-dioxidot” – magyarázta Greene. Azonban a szén-dioxid egy részével az algák növekedését serkentik, amelyek így ugyanannyi élelmiszert vagy bioüzemanyagot tudnak termelni, mint ha szóját termesztenének, de jóval kisebb termőterületen.

A szakember szerint egy 7000 hektáros ABECCS-üzem annyi fehérjét tud biztosítani, mint az ugyanekkora területen megtermelt szója, ráadásul évi 30 000 tonna szén-dioxidtól is meg lehet kímélni a légkört. Ez annyit tesz, mintha valamivel több mint hatezer autó tűnne el az utakról.

Az algafogyasztás az utóbbi években Európában és Észak-Amerikában is gyorsan tért hódított. Kínában és Peruban évszázadok óta fogyasztják, egyfajta „zöldségként” a tengeri herkentyűk és halak mellé.

Neked ajánljuk
Így tároljuk a zöldséget és gyümölcsöt, hogy ne vesszenek kárba Sokat nőtt az organikus élelmiszerek forgalma a briteknél Együnk Egymásért kampány a nélkülözők segítésére Egyre kevesebb víz van a magyar folyókban Osló jó úton halad a klímasemlegesség eléréséhez
Tovább a forrásra: lokal.hu
Vissza
Hírfolyam