Mindenütt jó, de legjobb otthon...
2020. március 30., Zalán
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Miért iszunk tejet?

Hogyan tett szert az emberiség a tej feldolgozásának képességére és miért? Eredetileg az ember nem volt képes az állati tej megemésztésére, nem úgy, mint napjainkban, amikor is a tejtermelés az egyik vezető ágazata a mezőgazdaságnak. Vajon miért alakult úgy az emberi evolúció, hogy képesek lettünk tejet inni?

Manapság egyre elterjedtebb a különböző féle növényi italok fogyasztása, mint a szója- vagy mandulatej, de ez csak az elmúlt néhány évben megjelenő trend. Az emberiség tejhez fűződő kapcsolata több ezer évre nyúlik vissza, és nemcsak magát a folyékony tejet, hanem az abból készülő termékeket is érinti.

A fajunk 300 ezer éves történelmében a tej fogyasztása meglehetősen új szokás. Körülbelül 10 ezer évvel ezelőtt szinte senki sem ivott tejet, azután is csak elvétve.

Az első rendszeres tejfogyasztók korai mezőgazdasági állattartók voltak Nyugat-Európában, ők voltak az első olyan emberek, akik háziasították az állatokat, többek között a szarvasmarhát is. Manapság a tej fogyasztása általános gyakorlat Észak-Európában, Észak-Amerikában és más helyeken is.

Fotó: magyarmezogazdasag.hu

Ha belegondolunk, a tej valójában egy furcsa ital. Olyan folyadék, amelyet azért állítanak elő az emlősök, hogy utódaikat táplálják, és miután felnőnek, tulajdonképpen nincs is szükségük rá. Ezért sok kultúrában nem is ismert más fajoktól származó tej fogyasztása. Ennek biológiai okai vannak. A tejben található cukrot vagy laktózt az emberi szervezet csak a vékonybél által termelt laktáz nevezetű enzimmel képes lebontani. Csecsemőkorban a szervezet még nagy mennyiségű laktázt termel, hogy fel tudjuk dolgozni az anyatejet, azonban az idő múlásával ennek a mértéke csökken.

Ha nem áll rendelkezésre kellő mennyiségű laktáz enzim, nem tudjuk lebontani a tejcukrot, vagyis kialakul a laktózintolerancia, amely a világ felnőtt népességének kb. 75 százalékát érinti.

Magyarországon a lakosság mintegy 10-35 százaléka lehet laktózintoleráns. A laktózérzékenység tünetei a tej fogyasztása után fellépő puffadás, hasi görcsök és hasmenés.

Valószínűleg az első „tejivó” európaiak is küszködtek hasonló panaszokkal, aztán az evolúció utat tört: néhány ember elkezdett laktáz enzimet termelni felnőtt korában is. Ennek az az oka, hogy a DNS-ben a laktáz aktivitását szabályozó gén mutálódott, kialakult a laktázperzisztencia képessége.

Laure Ségurel egyetemi adjunktus, a téma szakértője elmondta: „A laktázperzisztencia allél először Dél-Európában jelent meg időszámításunk előtt 5000 évvel, aztán 2000 évvel később már Közép-Európában is elterjedt.”

A laktáztermelés fenntartása az evolúció szempontjából egy kedvező tulajdonság, ezért több populációban is elterjedt. Például Észak-Európában a lakosság több mint kilencven százaléka képes feldolgozni a tejcukrot. Ugyanez igaz néhány afrikai és közel-keleti populációra is. Azonban

akadnak olyan népek, akiknél ez a képesség sokkal ritkább, így nem tudják a tejet megemészteni. Ez igaz az afrikai, ázsiai és dél-amerikai emberek többségére.

De miért is volt annyira előnyös a tejfogyasztás? A nyilvánvaló válasz az lenne, hogy így az emberek egy újabb tápanyagforráshoz jutottak, csökkentve az éhezés kockázatát. De a részletesebb vizsgálatok nem erre engednek következtetni.

Fotó: magyarmezogazdasag.hu

„Sokféle élelmiszerforrás létezik, tehát meglepő, hogy az egyik sokkal fontosabb lenne, és annyiban különbözne a többitől” – állítja Laure Ségurel.

A cikk a magyarmezogazdasag.hu-n olvasható tovább.

Neked ajánljuk
Magyarországon van és lesz elég élelmiszer Rendeljünk házhoz a termelőktől! Büntetést kell fizetni a gyomorforgató bűz miatt – Belerokkan a baromfitelep Citromsavval a ragyogóan tiszta otthonért #másképpfogom: Tömegrendezvények nélkül, az egyéni fogadalmak jegyében zajlott idén a Föld Órája
Tovább a forrásra: magyarmezogazdasag.hu
Vissza
Hírfolyam