2020. szeptember 24., Gellért, Mercédesz
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

A vészhelyzet alatt felértékelődtek a csomagolt és tartós élelmiszerek

A járványügyi veszélyhelyzetben felértékelődött az élelmiszerek tartóssága, csomagolt jellege, valamint előtérbe kerültek az otthoni sütés-főzéshez szükséges termékek – állapította meg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

A Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának Marketing és Kereskedelem Intézete és a TÉT Platform 3000 fős reprezentatív online fogyasztói vizsgálatot végzett el május elején a járványügyi helyzet élelmiszer-fogyasztásra gyakorolt hatásait vizsgálva.

Mint kiderült, a járványügyi veszélyhelyzet nem változtatta meg az élelmiszer-vásárlással kapcsolatos alapvető fogyasztói szokásokat, ugyanakkor a vásárlás módja, a vásárlást befolyásoló tényezők preferencia-sorrendje módosult.

Felértékelődtek a rövidebb értékesítési utak, amely kedvezett a Magyarországon gyártott élelmiszereknek.

Kovács János (középen), a Kecskeméti Konzervgyártó és Kereskedelmi Kft. ügyvezető igazgatója, és Bús Gábor (balra) mérnök ezredes, a Honvédelmi Irányító Törzs tagja megtekinti a cég csomagoló üzemét 2020. április 17-én. A honvédelmi irányító törzsek a lakosság biztonságos élelmiszer- és gyógyszerellátása érdekében végezték munkájukat
Fotó: MTI/Ujvári Sándor

A boltlátogatási gyakoriság csökkent: míg a járvány előtt a válaszadók több mint háromnegyede legalább hetente kétszer járt élelmiszerboltba, addig a járvány kezdete után a többség tudatosan, egy hétre előre gondolkodva vásárolt. A válaszadók mintegy tizede életében most először próbálta ki az online bevásárlást, és a lakosság negyede látogatta az online élelmiszerboltokat.

A „kezdeti sokk” időszakában jellemző volt a készletezés. A háztartásokban átlagosan 36 kilogramm élelmiszer állt rendelkezésre a felmérés idején. A lakosság fele legalább két hétre elegendő élelmiszert tartalékolt otthon.

Fotó: MTI/Mónus Márton

A háztartások negyedében kevesebb élelmiszer-hulladék keletkezett ebben az időszakban. Több figyelmet tudtak fordítani a lakosok a vásárlások és az étkezések megtervezésére, az élelmiszerek lejárati idejére.

A lakosság több időt töltött főzéssel, ezzel párhuzamosan nagyobb figyelem jutott az otthoni élelmiszer-biztonságra, a személyi és a konyhai higiéniára, a tudatos táplálkozásra, a változatos étrendre való törekvésre.

Táplálkozástudományi szempontból pozitív, hogy a zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek nagyobb mértékben jelentek meg a bevásárlókosarakban, és
csökkent az alkoholos italok, a sós rágcsálnivalók, az édességek, a cukor és az energiaitalok beszerzése, így valószínűleg a fogyasztása is. 

Vásárlók a korlátozások idején a budapesti Nagycsarnokban Fotó: MTVA/Bizományosi: Nagy Zoltán

Az elfogyasztott adagok nagysága jellemzően nem csökkent, viszont jelentősen mérséklődött a fizikai aktivitás, ezért az energiamérleg pozitív irányba mozdult el,

a lakosság negyede saját bevallása szerint hízott az elmúlt időszakban, míg minden tizedik ember fogyott.

A testsúlygyarapodás mértéke átlagosan 1 kilogramm volt.

A kutatás szerint az emberek többsége jól alkalmazkodott a megváltozott helyzethez, sőt számos olyan szokást soroltak fel a válaszadók, amelyekre a veszélyhelyzet lecsengése után is szeretnének figyelmet fordítani, a tudatosabb és előre megtervezett bevásárlásra, a rendszeres és alapos kézmosásra, az egészséges táplálkozásra – közölte a Nébih.

Neked ajánljuk
Így tároljuk a zöldséget és gyümölcsöt, hogy ne vesszenek kárba Sokat nőtt az organikus élelmiszerek forgalma a briteknél Együnk Egymásért kampány a nélkülözők segítésére Állami támogatás az elektromos rásegítésű kerékpárokra Egyre kevesebb a jég az Északi-sarkkörön
Tovább a forrásra: origo.hu
Vissza
Hírfolyam