2020. szeptember 26., Jusztina, Pál
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Túzoksült, hattyúfasírt, teknősleves: na, ezért nincs…

Miért van az, hogy sok kis méretű állatot eszünk, és néhány nagy méretűt nem? – pedig az sokkal gazdaságosabbnak tűnik. Extra fogások készülnek galambból, fürjből vagy éti csigából. De miért nem eszünk túzokot vagy hattyút? Egyrészt, mert védettek. De akkor miért nem tenyésztjük őket?

Magyarországon az emberek többsége csirke-, liba-, pulyka- és kacsahúst fogyaszt, amelyek a túzokhoz, hattyúhoz mérve jóval kisebb madarak. Több más, sokkal kisebb állat kapható egyes éttermekben (fürj, galamb, rántott békacomb).

Magyarország legnagyobb madara a túzok (népies nevén lomha túzok), kifejlett kakasai 15-18, kifejlett tojói 4-5 kilogrammot nyomnak. Annak, hogy nem fogyasztjuk ennek az óriási madárnak a húsát, az egyik oka az, hogy nagyon nehéz és gazdaságtalan lenne tenyészteni, mert csupán egy-két tojást tojik alkalmanként, és a kakasok csak 5-6 évesen lesznek ivarérettek. A másik ok, hogy ezeknek a madaraknak óriási helyre van szükségük, és nem kedvelik a zárt tartást – írja a magyarmezogazdasag.hu.

Régen vadászták őket ízletes húsukért és szép díszes tollukért, akkor a kipusztulás szélére kerültek, így már jó ideje védettek.

Más állatok is jártak hasonló „cipőben” a túzokkal. Teknős vérmártással, hattyú párolva, szárcsa szardellával tűzdelve, pacsirta töltve… ezek egy 120 éve íródott szakácskönyv átlagos receptjei. Ma már eszünkbe sem jutna, hogy megegyük ezeket az állatokat, ahogy a túzokot sem.

Fotó: Shutterstock

Hattyút néhányan ugyan tartanak kedvtelési célból, ám a húsa miatti háziasításához nagyobb volumenű tenyésztés kellene, ráadásul a hattyú ragaszkodik a vízparthoz. Tenyésztése tehát ugyanolyan bonyolult és nem gazdaságos, mint a túzoké. Hattyút régen is inkább csak ünnepi lakomákon szolgálták fel.

A XVII. században a teknős sok szakácskönyv szereplője volt, 4-5 órányi főzéssel lett leves belőle, ma már az összes hüllő védett hazánkban.

Egyes helyeken probléma nélkül tányérra kerül a kutya, macska vagy tengerimalac, melyeket hazánkban csak társállatként tudunk elképzelni. Mi is eszünk rákot, mint ínyencséget, de a rovarok fogyasztásától a magyarok többsége idegenkedik, pedig mindkettő ízeltlábú – és akkor a csigáról, kagylókról még szó sem esett...

Neked ajánljuk
Kiemelt természetvédelmi oltalmat kapott a jáki kardvirágos erdő Hogy maradhatnak sokáig frissek az ősz kincsei? Kreatív alkotások vécépapír-gurigából Egyre kevesebb víz van a magyar folyókban Osló jó úton halad a klímasemlegesség eléréséhez
Tovább a forrásra: magyarmezogazdasag.hu
Vissza
Hírfolyam