2020. október 25., Bianka, Blanka
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Mi lenne, ha mindenki vegán lenne?

A vegetáriánus világnap alkalmából az agrarheute.com újságírója átolvasott és értelmezett pár tanulmányt, amelyek azzal foglalkoznak, hogy milyen lenne a világ mezőgazdasága, ha mindenki vegán, de legalábbis vegetáriánus lenne. Ebből idéz néhány gondolatot a magyarmezogazdasag.hu.

A vegán filozófia elutasítja az érezni képes állatok árucikk mivoltát – nemcsak a hús- és a tejtermékek nem férnek bele ebbe az életmódba, de például a bőrcipő sem –, míg a vegetáriánus étrend követői az állatok megölésével elkészített táplálék elfogyasztását vetik el.

2016-ban az Oxfordi Egyetem kutatócsoportja azt számolta ki, hogy

ha eltűnnének a haszonállatok a földről, akkor mintegy 33 milliárd hektár szabadulna fel, vagyis egy Afrikánál valamivel nagyobb területről dönthetnénk el, hogy mire használjuk.

Fotó: Shutterstock

Harald Grethe agrárközgazdász ezt azzal egészítette ki, hogy ha mindössze az OECD-államok húsfogyasztása csökkenne le, és mindössze 30 százalékkal, az is 30 millió hektár földet szabadítana fel.

Azonnal adódik a kérdés, hogy a felszabadult földek növényi élelmiszer termesztésére is alkalmasak lennének-e. Hosszú távon ez az oxfordi kutatók szerint attól függ, hogy mennyi energiát szánunk a talajállapot javítására és a területek öntözhetővé tételére.

Martin Hofstetter, a Greenpeace szakértője szerint nem ilyen egyszerű a helyzet:

az, hogy a világ egyik felén éheznek az emberek, aligha attól van, hogy a másik felén túl sok húst esznek, inkább attól, hogy a vásárlóerejük nagyon kicsi, országaik kormányai korruptak, és időjárási katasztrófák miatt kevés élelmet takarítanak be. Utóbbi, természetesen, összefügg a klímaváltozással.

A dolog másik lényeges vonatkozása, hogy ha nem lenne állattartás, akkor mind a termőföld, mind a gabona és más növényi termékek ára jelentősen csökkenne. Hofstetter szerint jelenleg a világ gabonatermésének 30 százalékát a sertés- és a baromfiágazat vásárolja fel, ha ez eltűnne, nyilván esnének az árak – persze nem a végtelenségig, hiszen ha az energiahordozók árához képest nagyon olcsó lenne a gabona, akkor előbb-utóbb fűtenének is vele.

A fejlődő országok nagyvárosainak nagyon szegény lakosai valószínűleg jól járnának az olcsó gabonával, tekintve, hogy húst most is alig esznek, és legalább a kenyeret, rizst, kukoricalepényt jobban megengedhetnék maguknak.

Madagaszkári rizsföld Fotó: Shutterstock

Nem így az agráriumból élők. Mind Európa, mind a fejlődő és a frissen iparosodott országok mezőgazdaságát érzékenyen érintené, ha egyszer csak nem lenne állattartás. Németországban például az agrárium összes bevételének kétharmadát a hús- és tejtermelés adja. Andrew Jarvis, a Kolumbiában működő nemzetközi trópusi agrárkutató intézet szakembere szerint lehet, hogy

a fejlett országokban sok pozitív egészségügyi és környezeti hozadéka lenne a haszonállatok nélküli világnak, azonban a fejlődő országokban csak mélyülne a szegénység, hiszen jelenleg nem kis mértékben járul hozzá a lakosság bevételeihez az állattartás.

Szarvasmarhák Coloradóban Fotó: Shutterstock

És akkor nem beszéltünk még arról, hogy nyilván nem változtatható át szántófölddé minden terület, amelyen jelenleg tehenek legelnek, gondoljunk csak a hegyi rétekre – mutat rá a magyarmezogazdasag.hu-n megjelent írás.

A klímaváltozással kapcsolatban azt számolta ki Marco Springmann oxfordi csapata, hogy ha mindenki követné a FAO ajánlásait, azt, hogy jóval kevesebb húst és több növényi táplálékot tartalmazó étrendet kövessünk, akkor világszerte 29 százalékkal lehetne mérsékelni az élelmiszerrel kapcsolatos károsanyag-kibocsátást.

Ha a világ vegetáriánus étrendre térne át, akkor 63 százalékkal csökkenne ez a kibocsátás, ha vegánra, akkor pedig 70 százalékkal – hangsúlyozva persze, hogy mindez pusztán matematikai megközelítés.

A valóság mindeközben viszont egészen más irányt vesz.

A gyarapodó népesség és a jómód a húsfogyasztás szakadatlan növekedésével jár: 1970 és 2009 között megháromszorozódott a hústermelés (100 millió tonnáról 300 millió tonnára nőtt), és – legalábbis Európát kivéve, ahol stagnál, illetve enyhén visszaesőben van a termelés – továbbra is biztos a felfelé mutató trend az agrarheute.com cikke szerint.

Neked ajánljuk
Nem kell spájzolni: van elég élelmiszer Nem kell spájzolni: van elég élelmiszer A húsevő növények negyedét kihalás fenyegeti Kék bolygó címmel indít podcastot Áder János Aggasztó mértékben olvadnak a svájci gleccserek
Tovább a forrásra: magyarmezogazdasag.hu
Vissza
Hírfolyam