Mézbor készítése házilag
Az erjesztett italok elkészítésének vannak buktatói, ám a magyarmezogazdasag.hu által közreadott recept szerinti mézbor viszonylag könnyen, házi eszközökkel is készíthető.
mézbor készítése
Elvileg bármilyen méz használható a mézborhoz, a gyakorlatban azonban az akácméz bizonyul a legjobbnak, mivel minimális a virágportartalma, és szépen letisztul a végére. A magyarmezogazdasag.hu honlapon bemutatott, Hevesi Mihály által leírt módszer szerint nem kell felforralni a „musthoz” való vizet, ahogy azt általában a mézbor készítéséhez javasolják.
Hozzávalók (űrtartalom: 4 liter víz + 1,5 kg méz = +- 5,1 liter):
4 liter víz
1,5 kg érett nyers méz (akác, vegyes virágméz, napraforgóméz)
5 gramm szárított sütőélesztő
4 gramm borkősav vagy citromsav
1,5 gramm borkén
Fűszerek:
fahéjdarabkák
10-20 gramm citromfű (opcionális)
- A mézet keverjük össze a maximum 30 fokos langyos vízzel és citromsavval. Ezt a keveréket öntsük egy 5 literes demizsonba vagy nagy befőttesüvegbe fél liter kivételével.
- A félliternyi még langyos levet tegyük egy kisebb befőttesüvegbe, és keverjük bele az élesztőt, majd hagyjuk állni 15-20 percig.
- Miután felhabzott, öntsük ezt is a demizsonba/üvegbe. Tegyük bele a fűszereket.
- Egy tiszta tüllzsákocskát is használhatunk hozzá. Ha csak fahéjat teszünk bele, nem szükséges a tüllzsákocska, elég a tetejére tenni a fahéjdarabkákat. A cikk szerzője tett bele egy szál citromfüvet is, ahogy a képen látszik, melyet az erjedés után kivett. A fahéj idővel leült az üveg aljára.
- Zárjuk le a demizsont egy borászati kotyogóval. Ha 5 literes befőttesüvegben készítjük a borunkat, egy egyszerű gumikesztyűből és szívószálakból is készíthetünk ötletes kotyogót, melyről az interneten találhatunk információt az eztfaldfel.hu honlapon.
Az erjedés hamar beindul, majd erősebb habzásba, úgynevezett zajos erjedésbe megy át, amelynek néhány nap elteltével vége lesz. Ezután legalább két-három hétig még eltart a lassú erjedés.
Az jelzi a folyamat végét, amikor két-három hét múltán azt észleljük, hogy az erjedés szinte abbamarad, és már csak kevés buborék jön a felszínre. A bort szívószál segítségével már akár meg is kóstolhatjuk, és még befolyásolhatjuk a végeredményt:
- vagy leállítjuk a további erjedést a borkén hozzáadásával (lásd lejjebb), és egy alacsonyabb alkoholtartalmú (10-11 fokos), kevésbé eltartható, ámde édesebb bort kapunk;
- vagy hagyjuk a bort teljesen kiforrni, esetleg a keletkező száraz bort utólag ízesítjük még mézzel, bár az utólagos édesítés problematikus lehet (lásd lejjebb).
A teljes kiforrás a megadott arányokkal kb. 14-15 fokos alkoholtartalmú bort eredményez. Ebben az esetben addig kell várni a borkén hozzáadásával, amíg teljesen leáll az erjedés, és már nem jönnek fel buborékok. Ekkor a borunkat már palackozhatjuk, és lehetőség szerint 7-14° C-os helyiségben, pincében tároljuk.
A borkén hozzáadása: vegyünk ki néhány decit a borból, oldjuk fel benne teljesen a 1,5 gramm borként, majd öntsük vissza, elkeverve a borban. A bort helyezzük hűvös kamrába. Néhány órán belül teljesen leáll az erjedés, és a bor elkezd ülepedni, ami szintén hetekig tartó folyamat lehet. Két hét elteltével érdemes leszívni a bort a seprőről. Ha szép tiszta, elkezdhetjük a palackozását.
Az utólagos édesítés: ha közvetlenül a palackozásnál édesítjük, a bor megromolhat. Ezért az édesítés közvetlenül a fogyasztás előtt javasolt, a száraz mézbor felbontásakor. Akkor öntsük ki a bort egy kancsóba és (ízlés szerint) tegyünk egy-két kanál mézet bele. Az így édesített bort néhány napon belül fogyasszuk el.
