Minden, amit mindig is tudni akartunk a szénlábnyomszámolásról
Vécépapír vagy pelenka? Zoom vagy e-mail? Sör vagy tévé? Vajon egyiknek vagy másiknak nagyobb a szénlábnyoma? Nem is olyan egyszerű kérdések ezek, pedig ha nem tudjuk, milyen lemondással mennyi káros anyagtól kímélhetjük meg a Földet, nem lehetünk igazán eredményesek a személyes klímaharcunkban sem.
Az ipari forradalom kezdetétől a szén-dioxid-kibocsátás ugrásszerűen megnőtt, és folyamatosan növekszik ma is. Ha minden megy tovább az eddigi ütemben, 2100-ra a legoptimistább számítások szerint 1,7 Celsius-fokkal, a legpesszimistábbak szerint viszont akár 4,9 Celsius-fokkal is nőhet bolygónk átlaghőmérséklete.
Egy átlagos magyar kibocsátása valamivel több mint 5 tonna szén-dioxid évente – írja a Szabad Európa az Our World in Data adataira támaszkodva. Az EU-s átlag 7 tonna, az amerikai pedig több mint 16 tonna.
Az Ipsos közelmúltban készített felmérése rámutat, hogy az emberek igenis tisztában vannak az egyéni felelősséggel a klímaváltozás elleni harcban. Csak éppen nem mindig tudják jól felmérni, mi volna a leghatékonyabb módja a kibocsátás csökkentésének – hangsúlyozza a híroldal.
A szénlábnyom olyan mutató, amely közelítő becslést ad egy tevékenység, termék vagy vállalat és így tovább... károsanyag-kibocsátásának mennyiségéről. A Szabad Európa által készített nagy szénlábnyomkvízzel most bárki tesztelheti, hogy mennyire közelítenek a valósághoz az egyes dolgok szénlábnyomáról alkotott feltételezései. (Forrásul a lap Mike Berners-Lee How Bad are Bananas? című könyvét használta.)
A cikk, melyben a kvíz megtalálható, ide kattintva elérhető. Ha nem ment olyan jól, a kvíz alatt infografikák segítenek tájékozódni a kérdésben.
.jpg)
.jpg)
