Ajándékok, bevásárlás, csomagolás, fadíszítés, süteménysütés, ünnepi menü... Az évnek ebben a csodálatos, ám felfokozott időszakában se dobjuk sutba a fenntarthatósági szempontokat. A Tudatos Vásárlók weboldala hét pontba szedte, mire érdemes figyelnünk karácsonykor tudatos vásárlóként.
Beszédes infografika az MTVA Sajtóadatbanktól a magyarországi karácsonyi vásárlási csúcsról, a november-decemberi kiskereskedelmi forgalom tükrében, a 2004-2017 közötti időszakból.
A legtöbben játékot, háztartási gépet, szórakoztatóelektronikai eszközt ajándékoznak karácsonyra, s lepik meg vele családtagjaikat – vagy saját magukat. A tudatosvasarlo.hu tesztjeiből kiderült, hogy a magas ár nem garancia a jó minőségre. Mire figyeljen hangfal, fejhallgató vagy e-book-olvasó vásárlásánál?
Különleges technikával hamarosan vásárlás előtt is megbizonyosodhatunk egy-egy élelmiszer minőségéről, hogy tartalmaz-e káros, szennyező anyagokat, vagy sem, és ha igen, milyen mennyiségben.
Noha a magyar vásárlók 62 százaléka tudatosnak tartja magát, az OTP Agrár megrendelésére készült reprezentatív felmérésből kiderül: a vásárlók 58 százaléka egyáltalán nem nevezhető tudatosnak, és csupán 17 százalék tart fontosabbnak valamilyen termékjellemzőt a jó ár-érték aránynál.
Létezik-e Túró Rudi túró nélkül? Sajnos igen. Hogyan ismerhetjük fel a gyanús sajtokat? Az olcsó akciós tej valóban olcsó? Ezekre a kérdésekre találhatunk választ a rövid videóban, amelyben szó esik a Tudatos Vásárlók Egyesületének tesztjén első helyezést elért Túró Rudiról is, ami szigorúan valódi túróból, indokolatlanul hozzáadott anyagok és tartósítószer nélkül készült. Bízunk benne, a bevonómasszában lévő pálmaolajat is sikerül kiváltani a közeljövőben ebből az alapanyagai szerint is igazi, méltán közkedvelt csemegéből...
Magyarországon több olyan gyártót is találunk, amely valamelyik etikus kezdeményezéshez csatlakozott ismert ruhamárkának dolgozik. A tudatosvasarlo.hu cikkében a Fair Wear Foundation-tagokkal együttműködő hazai vállalkozásokat mutatnak be, akiket Dobos-Nagy Emese divatújságíró keresett fel.
Nem elég szigorú az élelmiszer-csomagoló anyagok szabályozása az unióban, emiatt rendre mutatnak ki az élelmiszereinkben olyan kockázatos anyagokat, amelyek a csomagolásból jutottak bele. Vásárlóként nem tehetünk mást, mint hogy igyekszünk elkerülni a veszélyes anyagokat. Mit vegyünk, és mit ne? Simon Gergely környezetkémikus írása.
A Black Friday költési dömpingjére válaszul a környezetvédő szervezetek világszerte Ne vásárolj semmit! napot tartanak a Fekete Pénteken, amellyel a túlfogyasztás környezeti és társadalmi problémáira hívják fel a figyelmet. Magyarországon a Tudatos Vásárlók Egyesülete szervezi a napot.
Az FKF Nonprofit Zrt. 2018-ban is csatlakozott az Európai Hulladékcsökkentési Hét kezdeményezéshez, melynek keretében lelkes önkéntesek saját akcióötleteiket megvalósítva hívják fel a figyelmet a hulladékkeletkezés megelőzésének, a keletkezett mennyiség csökkentésének, a termékek újrahasználatának, valamint az anyagok újrahasznosításának fontosságára.
Máris nyugodtabb lelkiismerettel vesszük meg, ha egy ruhán zöld, öko, méltányos, tudatos címke virít. Eszerint nem éhező varrónők készítették, a gyapotföldeken dolgozók pedig nem gázoltak térdig a permetszerben. De ki hitelesíti ezt az információt, egyáltalán, mit jelentenek a különböző címkék az elméletben és a valóságban? A tudatosvasarlo.hu cikksorozata ennek jár utána.
Rod Stewart hangján éneklő tengeri teknős szólítja fel az embereket arra, hogy vegyék ki a részüket a változásból, és tegyék egyszerűbbé életüket az újratölthető műanyag palackok használatával. A SodaStream International Ltd. videókampányában a Trónok Harcában a Hegyet alakító Thor Bjornson is feltűnik.
Az Egyesült Királyságban nemrég nagy vihart kavart, hogy betiltották az Iceland szupermarket-hálózat zseniálisan aranyos, orangutános tévéreklámját, ami a pálmaolajipar pusztításait mutatja be. A hirdetés online viszont megnézhető, és tarol a közösségi médiában is.
Ahogy sokan azért nem gyűjtik szelektíven a hulladékot, mert úgyis összeöntik, a bioélelmiszerekről is sok városi legenda kering. A tudatosvasarlo.hu Pető Áron biogazda segítségével cáfolja meg a leggyakoribb biós tévhiteket.
A tudatos fogyasztó számára nem újdonság, hogy a megfelelő élelmiszerek kiválasztásával és otthoni elkészítésével sokat javíthat az ökológiai lábnyomán. De mit tehetünk azért, hogy az étteremben elköltött étkezések után se szólaljon meg a lelkiismeretünk? Az Inhabitat összegyűjtött pár hasznos tippet.
Az Egészségügyi Világszervezet legutóbbi jelentése szerint a jelenlegi szabályozások, melyek korlátok közé szoríthatnák, hogyan lehet egészségtelen ételeket reklámozni, teljes mértékben hatástalanok.
A hulladékmegelőzés közös érdekünk, melynek lényege, hogy már a forrásnál igyekszünk kiküszöbölni vagy minimálisra csökkenteni a keletkező hulladék mennyiségét, illetve a környezetterhelést. Ezt bárki megteheti különösebb erőfeszítés és költségek nélkül úgy, ha tudatosan odafigyel arra, hogy környezetbarát, energiatakarékos, egészséges, hazai, újrahasznosított vagy újrahasznosítható, valamint lehetőleg csomagolásmentes termékeket vásároljon.
Dicséretes újításba fogott a Lush. A szilárd sampontól kezdve a fürdőbombán át a szappanokig egyre több „pucér termékkel” jönnek elő. Manapság, amikor a műanyagszennyezés egyre súlyosabb problémát jelent, egyértelműnek tartják a koncepció kiterjesztését.
Mennyivel fizetünk többet, ha a kis dobozos üdítőt pakoljuk a gyerek uzsonnájához? Bármennyire is kompakt, miért nem éri meg kis kiszerelésben gyümölcslevet vásárolni? A tudatosvasarlo.hu munkatársai megvették, kiszámolták.
Egy dán törvényjavaslat szerint az élelmiszereken jelölni kell, hogy azok mennyiben járulnak hozzá a klímaváltozáshoz, hogy a fogyasztók a bevásárlás során könnyebben fel tudják mérni a termékek környezetre gyakorolt hatását. Amennyiben kifejlesztik a környezettudatos jelölőrendszert, az a többi ország politikusait is cselekvésre, lakóit pedig tudatosabb élelmiszer-vásárlásra ösztönözheti.
