A kedvező fogyasztói visszajelzések miatt a Heineken úgy döntött, folytatja a műanyagmentes poharakat népszerűsítő kampányát. A cég friss kutatása szerint a magyarok 93 százaléka a lebomló csomagolásokat részesíti előnyben a műanyagokkal szemben, sőt hajlandóak vagyunk többet is fizetni a környezetkímélő megoldásokért.
Ha nem érdekelnek a virágokba tűzhető figurák, és a megszokott gerbera-szegfű kombinációnál valami természetközelibbre vágysz, akkor mindenképp érdemes ellátogatnod a Vitkovics Mihály utcai Wild Flower Barba. Az alapítók, Klenovszki Mimi és Tóth Kata – akik igyekeznek figyelni arra, hogy a virágok, a növények, amikor csak lehet, hazai termelőktől, kertészetekből érkezzenek – vadvirágokkal, szezonális vásárokkal és workshopokkal várják az érdeklődőket.
Ebben a bő 5 perces kisfilmben fiatalok szólalnak meg arról, mit gondolnak a gyerekmunkáról, a vásárlásról, a bevásárlóközpontok befolyásolásáról, a fogyasztásról, a környezetvédelemről, a magyar termékek vásárlásának jelentőségéről. A film második felében a tudatos vásárlásra kevésbé odafigyelő fiataloknak magyarázza el a HUMUSZ egyik munkatársa, mi mindenre kell odafigyelni a boltokban.
A műanyag csupán 60-70 éve lett része az emberiség életének, de mára már több milliárd tonnányi műanyaghulladék borítja a Földet. A globális ökológiai katasztrófa nem közeledik, hanem megkezdődött. A tudatosvasarlo.hu összegyűjtött 8+1 lépést, amit már ma megtehetsz, ha nem akarod kivárni, míg végre átfogó, hatékony megoldás születik.
Fairtrade, bio, FSC... és még sok más logóval találkozhatunk a termékek csomagolásán. Vásárlás előtt tájékozódj! A Tudatos Vásárlók Egyesülete termékcímke adatbázisából megtudhatod, hogy melyik mit jelent.
Tényleg nem jár erdőirtással, nyomtatással, szállítással, felesleges szeméttel egy online magazin létrehozása, tárolása, olvasása? Vagy áltatjuk magunkat azzal, hogy ha online, elektronikusan, a virtuális térben csinálunk valamit, az zöldebb, azaz kevesebb környezeti hatással jár, mint nyomtatott, előhívott, megbeszélt, találkozott társaik? Nézzük csak...
A bevásárlás során a megvett termékek kb. 40%-a „impulzusvásárlás”, azaz előre nem tervezett vásárlás eredménye. A Tudatos Vásárlók Egyesületének fél perces kisfilmje azt mutatja be, hogyan hatnak ránk a boltokban, hogy a kelleténél többet vásároljunk.
Egy gyors kávé papírpohárban a benzinkúton? Ebéd mindennap elvitelre? A Tudatos Vásárlók Egyesületének felmérése szerint éves szinten egy háztömbnyi szeméttől kímélnénk meg csak Budapestet, ha helyben fogyasztanánk el, vagy saját dobozban, keep cupban kérnénk az ebédet és hozzá a kávét.
Esztelenül olcsó az új ruha, vesszük is, mint a cukrot. Emellett irdatlan mennyiségű használt ruha is jön be az országba: a legnagyobb importálók között vagyunk a világon. Mégis, hová tesszük ezt a rengeteg göncöt? Hol adhatjuk le használt ruháinkat, hogyan állják a sarat a kisebb adományboltok, milyen jó példák vannak az újrahasznosításra?
Reng a globális használtruha-piac, a lökések itthon is érezhetők. Tarolnak a fast fashion márkák, esztelenül olcsó az új ruha, vesszük is, mint a cukrot. Sorra húzzák le a rolót a használtruha-boltok, sok helyen eltűntek a ruhagyűjtő konténerek, és ki tudja, mi jön még. Tényleg búcsút mondhatunk a turkálóknak?
Bár nem „trendik”, de hatásosak a közönséges konyhai alapanyagok, amelyekkel kiválthatod a bolti vegyszereket. A végeredmény vakító tisztaság úgy, hogy közben nincs felszálló vegyszerillat. Ergo, sem önmagadat, sem szeretteidet, sem a Földünket nem betegíted meg.
„Büszkék vagyunk a magyar termelők minőségi élelmiszereire, és szeretnénk ezeket megosztani mindenkivel, aki nyitott a minőségi magyar gasztronómiára” – írja a magyarizek.hu. Egy másfél perces kisfilmet is készítettek arról, hogy többek között kevesebb szállítás által kevesebb környezetszennyezéssel, több hazai munkahellyel és több megművelt földdel jár, ha hazai termelők termékeit vásároljuk.
Az online élelmiszer-vásárlás előretörésével azt gondolnánk, hogy az ételek csomagolása sokkal inkább a praktikum és a fenntarthatósági megoldások felé tolódik el, azonban egy friss kutatás szerint a vásárlók továbbra is inkább a külcsínt nézik ennek kapcsán, mint inkább a belbecsre koncentrálnának.
Mai világunkat a túlfogyasztás jellemzi, többet eszünk, többet vásárolunk, ezáltal jóval többet költünk, mint amennyire szükségünk lenne, a termékek és javak előállításához pedig rengeteg erőforrás kell, ami hatással van környezetünk egészére. Ez a 2015-ben készült, másfél perces rövid rajzfilm arra szólít fel, hogy csak azt vegyük meg, amire tényleg szükségünk van.
Meddig kéne használni ugyanazt a porszívót, ha környezettudatosak vagyunk? Mi az az energiahatékonysági besorolás, ami fölött környezeti szempontból addig érdemes javíttatnunk, ameddig lehet? Miért tűntek el Európában az áruházak polcairól a nagy teljesítményű gépek? Tudj meg minél többet a porszívóról!
„Sok gondolat próbálta meghódítani a világot, de csak egy győzedelmeskedett: a FOGYASZTÁS. Háromezer reklám bombáz minket nap mint nap, azt állítva, hogy boldogabbak leszünk, vonzóbbak, és a bőrünk is szebb lesz, ha megvesszük a termékeiket. Közösen kialakítanak bennünk egy kielégíthetetlen vágyat, hogy több és több terméket vegyünk” – hallható ebben a 2011-ben készült, másfél perces rajzfilmben a fogyasztói társadalom mibenlétéről.
„Csak még ezt a kólát, ha már itt van!” Ismerős mondat a kasszánál kígyózó sorra gondolva? A pénztárak közvetlen közelében is nagy mennyiségben találunk termékeket: a területnek különösen magas a marketingértéke, mert a vevő sorban állás közben hosszan időzik a kasszánál. A pénztár környéke így egyrészt jelentős reklámhordozóként működik, másrészt az impulzív vásárlások fő terepe lett.
Miért van az, hogy bizonyos termékeket nem találunk meg az üzletekben, míg mások rögtön feltűnnek, szem előtt vannak? A nagyobb bevásárlóközpontokban számos furfangos trükköt alkalmaznak a termékek elhelyezésére azért, hogy a vásárlók lehetőleg azokat a termékeket vegyék, amelyeken a kereskedő a legtöbbet keresi.
Jelenleg az EU-ban több mint 300 E-számmal ellátott adalékanyag használata engedélyezett az élelmiszerekben. Nem kell egyből a legrosszabbra gondolni, ezek olyan élelmiszer-adalékanyagok, amelyeket élelmiszer-technológiai célok miatt adnak az élelmiszerekhez, de azért nem is fenékig tejfel a helyzet.
A hulladékcsökkentő, fogyasztásellenes életmód kialakítása nem megy egyik napról a másikra. Az alábbiakban egy olyan kanadai családról olvashatunk, amely az út elején jár.
.png)
