Hazai jácint, ecuadori rózsa, holland tulipán – és a Fairtrade virág jelentősége

Magyarországon a Flora Hungaria szigetszentmiklósi nagybani piacán összpontosul a vágott virágos szakmai erő. Ez a húszezer négyzetméteres intézmény európai mércével mérve is jelentős piac. Miután a Tudatos vásárló munkatársai egy csütörtök reggelen körbesétálták a színekben, formákban és illatokban tobzódó piacot, Treer Andrással, a piac ügyvezető igazgatójával igyekeztek feltérképezni a hazai vágott virág helyzetét.

Alig költünk virágra
A vágott virág piaci forgalmáról nincsenek pontos adatok, de az eggyel nagyobb kategóriát képező dísznövényre vonatkozó összpiaci forgalom évente mintegy százmilliárd forintot tesz ki – lehetett megtudni Treer Andrástól.

Vágott virágra vonatkozóan sem kereskedelmi forgalmi adatok, sem pedig fogyasztási adatok nem állnak a Központi Statisztikai Hivatal rendelkezésére. A KSH a virágfogyasztást együtt számolja az összes kertészeti kiadással, amiből az körvonalazódik, hogy

minél iskolázottabb és minél idősebb valaki, annál többet költ dísznövényekre, kertészkedésre.

Az egy főre jutó kiadások összege egyébként még a legtöbbet fogyasztóknál is legfeljebb 7000 forint évente.

Életkép a Flora Hungaria szigetszentmiklósi nagybani piacán, Közép-Kelet-Európa legnagyobb virágpiacán Fotó: florahungaria.hu

Kelet-Afrika a virágparadicsom
Elsősorban az évszaktól függ, hogy honnan érkezik a vágott virág Magyarországra. Míg nyáron a nagybanin megforduló – és innen a boltokba kerülő – vágott virág több mint fele hazai, addig télen a nagy része importból származik. Ennek az oka egyszerű:

éghajlatunk miatt több magasabb energiaigényű növénykultúra esetében nagyon energiaigényes lenne az egész éven át tartó termesztés.

Ugyanakkor jó hír, hogy az egynyári és a balkonvirág-kínálat szinte teljes egészében hazai termesztésből származik (ebben persze helyet kapnak a cserepes virágok is).  

És honnan érkeznek a hazai boltokba a virágok? Treer András szerint néhány éve átrendeződés zajlik a világban.

Mivel az európai előállítás nagyon energia- és bérköltséges, egyre inkább előtérbe kerül az afrikai termesztés.

Elsősorban Kelet-Afrikában az energia-és bérköltségek alacsonyak, itt egyedül a szállítási költség szignifikáns – nyilván Európához viszonyítva.

A csavar az egészben az, hogy a virágnagyhatalom Hollandia az importvirágok esetében még így sem megkerülhető: még olyankor is legtöbbször a holland virágtőzsdén át érkeznek hozzánk a vágott virágok, amikor Afrikából vagy Latin-Amerikából – például Kolumbiából vagy Ecuadorból – származnak.

„Sajnos a virágüzletben a termékekről lekerül a csomagolás, és emiatt nem mindig lehet tudni, hogy valójában honnan származik egy virág. Ezért simán elképzelhető, hogy a virágárustól majd olyan csokrot visz haza az ember, amelyben egymás mellett van egy hazai jácint, egy ecuadori rózsa és egy holland tulipán” – ad szemléletes példát a szakember.

Kelet-Afrika, a virágparadicsom Fotó: efdinitiative.org

Nehezen követhető a termékek eredete
Akad köztük Fairtrade is? Treer András szerint előfordulhat, de nem lehet nyomon követni, mivel a nagybani piacra bekerülő csomagolt árun ugyan sokféle származásra és előállításra utaló logó van, de onnantól, hogy a virágkötegről lekerül a csomagolás, már semmit sem lehet tudni a származásról. „A legtöbben egyébként úgy gondolkodnak, hogy a virág nem ehető – minek rá egy plecsni, amitől csak drágább lesz?” – magyarázza.

Újszászi Györgyi, a Védegylet Egyesület munkatársa, Fairtrade-szakértő szerint

noha a virág nem ehető, fontos, hogy legalább vegyszermentes földben nőjön, hiszen a vegyszer a virágszüret után is ott marad a talajban, ami fölösleges terhelés a helyi környezetnek.

Összességében ő is úgy látja, hogy Magyarországon kevesen tudják, hogy létezik egyáltalán Fairtrade minősítésű virág, így nincs is iránta kereslet.

Fairtrade virágok Fotó: amessocialconscience.files.wordpress.com

Akinek ez fontos, annak megér 4-10 százalékos felárat a Fairtrade virág
„Itthon szerintem ez azért nincs benne a köztudatban, mert nem látjuk a termelésben közvetlenül részt vevő embereket és az életkörülményeiket” – mondja Miklós Csaba, a Wines n’ Roses nevű üzlet vezetője. Ő az, aki – nagy valószínűséggel – egyedüliként foglalkozott Fairtrade vágott virággal Magyarországon. Zambiából, Zimbabwéból és Kenyából hozta be a Fairtrade minősítésű virágokat, elsősorban rózsát.

A Fairtrade minősítésű virágok árusítását kitaláló Miklós Csaba Fotó: welovebudapest.com

A borral és virággal kereskedő kertészmérnök jelenleg más jellegű fejlesztéseken dolgozik, ezért átmenetileg szünetelteti a virágküldő oldalát, de tervei szerint visszatér ehhez a műfajhoz. Az árakról ezt tudtuk meg tőle: „Jelentősen nem drágábbak a Fairtrade virágok, különösen, ha rendszeresen vásárolsz egy-egy Fairtrade minősítésű farmról. Három-négy, maximum tíz százalék a különbség a hagyományos virághoz képest, szóval nem kell megijedni. Aki erre érzékeny, rájön, hogy mindenképpen őket kell erősíteni, én 49 kelet-afrikai farmot jártam végig, ahol kaptam hideget-meleget.”