2019. február 18., Bernadett
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Mikor ideális lecserélni háztartási gépeinket?

Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának tavaly kiadott jelentése fontos kérdésekre ad választ: meddig kéne használnunk a laptopot, a tévét, a mobiltelefont? Mikor érdemes még javíttatni, és mikor érkezik el a pillanat, amikor környezetileg már nagyobb teher a régi hűtőszekrényünk működtetése, mint ha újat vásárolunk?

Évről évre hamarabb érkezik el az Ökológiai Túllövés Napja, az a nap, amikor kimerítjük a természet éves készletét. 2017-ben augusztus 2-án jött el, a hátralévő 5 hónapban már olyan erőforrásokat éltünk fel, amelyeket felelősen gondolkodva nem szabadott volna, s amelyeket a jövő generációk terhére használunk el.

A túllövés, a túlfogyasztás nem kis részben abból adódik, hogy egyre rövidebb ideig használjuk, egyre hamarabb cseréljük le tartós fogyasztási cikkeinket.

A fejlett országokban uralkodó, a közgazdaságtanban ún. átáramlásos gazdaság jellemzője, hogy szabad javaknak tekintjük a globális ökoszisztéma nyersanyagait, energiahordozóit, ezeket feldolgozzuk, majd hulladékként hatalmas mennyiségben terheljük vele a környezetet. Ráadásul,

globálisan egyre növekszik a középosztály, elsőként is Indiában és Kínában, amely megengedheti magának, hogy többet fogyasszon és több hulladékot termeljen.

De a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai szerint a hűtőszekrények, televíziók, mobiltelefonok, motorok és gépkocsik eladása az elmúlt években ugrásszerűen nőtt gyakorlatilag minden afrikai országban is. Ghánában például 2006 és 2016 között 81%-kal nőtt a gépkocsik és motorbiciklik száma.

Joghurt, alma, zabpehely, hajszárító, vécépapír, telefon

Az emberiség bevásárlólistáján egyre több tétel szerepel, ráadásul egyre gyakrabban érkezik el a pillanat, amikor – kényszerből vagy sem – újra cseréljük tartós fogyasztási cikkeinket. Ez a felgyorsult tempó súlyos terhet ró a környezetre: egyre több nyersanyagot használunk fel, amiből több és több termék készül, majd válik egyre nagyobb mennyiségű hulladékká. Így nem csoda, hogy ott tartunk, ahol tartunk: 7 hónap alatt feléljük, amit a Föld egy évre adhatna nekünk. Ha arra törekszünk, hogy visszavegyünk fogyasztásunkból, jó megoldás lehet, ha a lehető legritkábban vásárolunk tartós fogyasztási cikket, és minél tovább használjuk a régit.

A termékek hasznos élettartamát többféle módon is kitolhatjuk:

  1. simán a lehető legtovább használjuk,
  2. rendszeres karbantartással óvjuk állapotát,
  3. javítással, egyes részek cseréjével, elavult alkatrészek cseréjével újítjuk föl.

Amikor mégis vásárolnunk kell, mert végképp megadta magát otthon az ezeréves hűtőszekrény, szinte végtelen kínálatból kell választanunk. A méret, a dizájn és az ezernyi funkció mellett tudatos vásárlóként elsődleges szempont a fogyasztás, az energiahatékonysági besorolás. És fontos szempont lenne még valami.

Fogyasztóként meglehetősen bosszantó látni, pontosabban szólva nem látni a termékeken egy az amúgy lényeges információt: azért az árért mennyi ideig dolgozik majd nekünk, mennyi a termék várható élettartama.

(Talán leginkább a vállalt garancia ideje árulkodik erről, tehát az, hogy meddig vállal felelősséget a kereskedő a hűtőszekrényért.) Így, miután nem tudjuk, mennyi ideig bírná az olcsóbb, mennyi ideig az akár 100 ezer forinttal is drágább hűtőszekrény, dönt az ár, és az olcsóbbat választjuk. Pedig ha tudnánk, hogy a feleannyiba kerülő hűtő harmadannyi ideig bírja majd, vagy ha nem is az egész gép, de mondjuk a programkapcsolója néhány év múlva garantáltan fölmondja a szolgálatot, inkább talán a drágábbat választanánk.

A teljes cikk a lenti linken olvasható tovább.

Neked ajánljuk
Valentin-napon most inkább a Földet szeressük Itt van a legtöbb sugárzást kibocsátó mobilok listája Hogyan válasszunk környezetbarát bútort otthonunkba? Utazás a fogyasztás körül – Science Cafe a Szatyorban Mit teremtettek az alkotó energiák?
Tovább a forrásra: tudatosvasarlo.hu
Vissza
Hírfolyam